Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 2. szám - A védett ingatlanok teherhatárának helyesbítése a gyakorlatban

82 kell a felszabadult ingatlanoknak és ingóknak a hitbizományi leltárból való törlését. Ha a hitbizományi ingatlanokra vonatkozó tulajdonjog nem a hitbizományi birtokos, hanem tévesen a hitbizomány mint személy javára van a telekkönyvbe bekebelezve (például: N. N. által az 1860. évben alapított . . . .-i elsőszülöttségi hitbizomány), vagy ha a hitbizományi birtoknak ez a minősége a telekkönyvi betét A lapján nincs feljegyezve, a hitbizományi bíróság megkeresésére vagy bármelyik érdekelt kérelmére a telekkönyvi hatóság a tulajdonjogot a hitbizományi birtokos javára a B lapon hivatalból bekebelezi, és a hitbizományi minőség megjelölését a telekkönyvi betét A. lapján feljegyzi. A közös hitbizomány birtokosai 1937. július 15 napjáig a külön hitbizományokra vonatkozó kimutatásokkal együtt a közös hitbizományi bíróságához kötelesek bemutatni azt a megegyezést is, amely közöttük a közös hitbizománynak természetben megosztása ós a keletkező vagyonrészeknek a külön hitbizományokhoz csatolása tárgyában esetleg létrejött. A közös hitbizomány bírósága a megegyezésnek megfelelően a közös hitbizományi megosztja és a megosztást telekkönyvileg is keresztülvezetteti, intézkedvén aziránt, hogy a közös hitbizományi megszűnését is feltüntessék. Ha a közös hitbizomány ezidőszerinti megosztása bármilyen okból nehézségekbe ütköznék, bármelyik hitbizományi birtokos kérheti a megosztás elhalasztását. Halasztás esetében azonban kijelölési eljárásnak helye van. Ha a hitbizományi birtokos bejelenti, hogy hitbizománya nem esik kijelölési eljárás alá, a bíróság a bejelentést ellenőrzi és ennek megfelelően határoz. A részesedési eljárás. Miihelyt a hitbizományi bíróság tudomást szerez arról, hogy a hitbizománynak 1937. január 15-én volt birtokosa meghalt, megállapítja, hogy a felszabadult vagyonban a részesedés megnyílt és felhívja az érdekelteket, hogy a felszabadult vagyon megosztása tekintetében létrejött egyezséget mutassák be. Ha az érdekeltek ilyen egyezséget bemutatnak, úgy a hitbizományi bíróság megvizsgálja, hogy az egyezség törvényszerű-e és abban az esetben az egyezséget az érdekeltek meghallgatása után tudomásul veszi és intézkedik annak telekkönyvi keresztülvitele iránt. Amennyiben az egyezség tudomásulvételének akadálya van, ezt kiegészítés végett az érdekeltekkel közli és amennyiben az érdekeltek a kitűzött határidő alatt megfelelő egyezséget nem mutatnak be, akár közjegyző közbenjöttével, akár anélkül, a terhek és a beruházások megtérítése iránt támasztott követelés figyelembevételével az érdekeltek meghallgatása után természetben megosztja és ennek megfelelően a telekkönyvi hatóságot megkeresi. A felszabadult vagyon elidegenítése és megterhelése. Ha a felszabadult vagyon tulajdonosa a részesedés megnyitásától számított 6 éven belül a felszabadult vagyont elidegeníteni kívánja és erre a célra a törvény 19. §-ában meghatározott elidegenítési tilalom feloldását kéri, a jogügyletet tartalmazó okirat, betétmásolat, vázrajz, a vevőre vonatkozó hiteles személyi adatok kapcsán kérelmével a hitbizományi bírósághoz fordul, mely a