Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 2. szám - Adalékok a joglemondás tanához

74 Az örökhagyót a lemondási szerződés szabályként nem gátolja abban, hogy vagyona felett szabadon rendelkezzék és vagyonából az öröklésről lemondó gyermekét is részesítse. E rendelkezési joga csak akkor van korlátozva, ha közte és többi gyermekei között öröklési szerződés létesült.34) A lemondó örökös viszont, aki csupán az örökhagyó javára mondott le, nincs korlátozva a juttatás elfogadásában és csak akkor kerül a kiesők sorába, ha a lemondási szerződésben örököstársa is résztvett vagy ha kedvezményezett örököstársával a lemondás tárgyában külön megállapodást létesített.85) Az MTK. javaslata elejti a visszautasítás véglegességének elvét a többes öröklés successiv megnyílásainak eseteiben. Az örökséget visszautasító a később újra megnyílt örökséget elfogadhatja. A javaslat ezen intézkedését azzal indokolja, hogy az örökös „korábbi nyilatkozatát jóvá tehesse, ha akkor kellően nem fontolta meg vagy azóta a viszonyok változtak".30) E törvényszót tehát szintén a clausula rebus sic stantibus gondolata sugalmazta. A véglegesség elvét töri át az a gyakorlat, mely csak a kielégített örökös lemondásához fűzi azt a következményt, hogy a lemondása hatálya kiterjed az örökhagyó által a lemondás után szerzett vagyonra is. A lemondott, de ki nem elégített örökös tehát — á contrario következtetés alapján — a lemondás után szerzett vagyonból örököl.37) A véglegesség elvével ellentétben áll a növedékjog intézménye is. A lemondás joghatálya u. i. nem terjed ki arra a vagyonra, amivel a lemondó hányada másoknak a lemondás után beállott kiesése következtében növekszik; ezt a vagyonrészt tehát a lemondó örökölne ti.33) A véglegességét meg lehet szüntetni a lemondás hatályát megszüntető szerződéssel.30) A véglegesség elve nem érvényesül a lemondás anyagi jogi hatálytalansága esetében; ilyenkor a lemondás tárgyát tévő igény újból „feléled".40) Az elengedési szerződésre pedig állanak a kötelmi jog általános szabályai, ezért a hatálytalanság kifogásán :!4) 807. sz. E. H. első beik. 35) 207. sz. E. H. és a 807. sz. E. H. második bek. 3e) „A 'töii-vényes öröíkiség visszautasítása niem zárja ki a visszautasító részére később újra megnyílt törvényes örökség elfogadását. Ha a végintézkedéssél kinevezett örökös ezt az örökséget visszautasítva törvényes örökössé lesz, a törvényes örökséget éllfogadhaltja." (2064. §.) V. ö. Polg. tvik. j. Indokolás IV. k. 170—171. :,T) 562. E. H.; P. I. 5830/1925. M. D. XX. 22. A MTKj. a „kielégítést" mint feltételt ele]ti (1775. §.) s) K. I. 1963/1928. J. H. III. 268. K. I, 3371 1932. J. H. VIII: 25.; Fabinyi i. m. 44—45. MTKj. 1775. §. :!9) MTKj. 1779. §. — A lemondás joghatályált megszüntető szerződést a felék nem örök jogi lemondás után is köthetnék (conírarius conser.sus). 40) K. II. 1339/1936, J. H. 1937: 9.