Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 10. szám - A jogcímvédelmi teória mai állása

695 lant átíratja A-ra: a tkvön kívüli 'tulajdon szemlélete szerint B szerezte volna meg a tulajdont A-na'k telekkönyvi szerzésével szemben, jóllehet A jogcíme régebbi. Ezt a nem helyes eredményt a jogcímvédelem elmélete el is kerüli." Felhozza még Szladits a tkvön kívüli tulajdon elméletével szemben, hogy konstrukciója nem tudja megmagyarázni a törvényes jogcímek védelmét sem. Végül nem utolsó sorban hozható fel az az érv is, hogy Grosschmid jogcímvédő szerkezete formailag nem kerül ellenmondásba tkvi intézményünk alapelveivel. Ad. 3. Grossohmid jogcímvédő szerkezeti megoldását már ismertettük. Blau György Grosschmid zsenialitását látja ebben az elméletben, mely a tkvi és a tkvön kivüli elméletek összehangolása akart lenni. Grosschmid tulajdonképpen a tkvön kívüli tulajdonszerzés judikaturájának materiális tartalmát akarta kife jezni a tkv. nyelvén, a dologi ellentmondás elkerülése céljából azonban excursiót kellett tennie a kötelmi jog területére. Hogy azonban a kötelmi jogot dologi erővel védhesse meg, kellett a kötelmi cím megerősítése a tényleges birtoklással. Megoldása zseniális volt, de mint Blau György mondotta, tűznek és víznek a színtézise lehetetlen. Ezért — bár Grosschmid a maximumot hozta ki, amit lehetett — száz százalékos megoldást ő sem tudott nyújtani. Ad. 4. Az MMT. 1734. §na a magánjogi tiltott cselekmény fogalmát kibővítette azzal, hogy a kötelmet már nem csupán az sértheti meg, aki benne áll, hanem minden harmadik személy, aki tud róla. Ezzel a kötelmek abszolút védelmének alapját veti meg és generális szabályul szolgál a jogcím védelmére is. Ad. 5. Az MMT. 512. §-a a következőképpen szól: Törvénynél fogva elidegenítési tilalom áll fenn a tkvben bejegyzett tulajdonos és jogutódai ellen annak ós jogutódainak javára, akire a tulajdonos az ingatlan birtokát tulaj donátruházásra kötelező érvényes jogügylet alapján átruházta és aki ezen az alapon az ingatlant sajátjaként, ténylegesen birtokában tartja anélkül, hogy a tulajdont a maga részére a telekkönyvbe bejegyeztette volna. E tilalommal szemben nem hivatkozhatik a jóhiszemű tkvi szerzés védelmére az, aki jogának szerzésekor az átruházásról tudott, vagy csak súlyos gondatlanságból nem tudott, vagy akinek szerzése ingyenes. Ily elidegenítési tilalom a terhelés tilalmát annyiban foglalja magában, amennyiben az ingatlanon a tkvben bejegyzett tulajdonos és jogutódai ellen korlátolt dologi jogot a birtdkos hátrányára hatályosan nem szerezhet az, akinek a jog szerzésiékor az átruházásról tudomása van, vagy akinek szerzése ingyenes. Mint láttuk, a Magánjogi törvénykönyv javaslata a probléma megoldását visszahozza a dologi jog területére. Megoldása rokon abban is Grosschmidéval, hogy első vevő nem másodiktól, hanem közvetlenül eladótól nyeri a tulajdont. Érdeme, hogy megformulázza azt a tilalmat, amelybe a második vevő eljárása ütközik és ami által eljárása magánjogi tiltott cselekmény lesz. 5*