Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - K. f. e.

592 A rádió útján való közlés engedélyezése esetében a közlendő műnek hangszóró útján nyilvános előadásához való jogot átengedettnek kell tekinteni, kivéve, ha a nyilvános előadásnak anyagi haszon szerzése a közvetlen célja. E kivétel hiányában ugyanis a nyilvános előadás eszközlője a szerző hátrányára méltánytalanul jutna anyagi előnyhöz. Ha tehát a kávéház a fogyasztóközönség számára hangszóró útján közvetíti a rádión leadott zeneműveket, anélkül, hogy szerzői jogdíjat fizetett volna: úgy szerzői jog bitorlása forog fenn. (P. L 1767/1936.) Ha valamely cég szövegének egy szava az illető vállalatnak a forgalomban általánosan elfogadott megjelölésévé vált, úgy ez a vállalat erre a szóra személyiségi jogi, névvédelmet formálhat. A névvédelem ugyanis kiterjed a kereskedelmi nevekre (cégekre) is és nincs csupán arra az esetre korlátozva, ha a jogosulatlan használat a teljes nevet öleli fel. A névvédelem a név alkatrészeire is kiterjed, amint az világosan egy meghatározott név viselőjére (személyre vagy vállalatra) utal. Ebből folyóan elég a név azon vezérmotívumának, ható elemének vagy rövidítésének jogosulatlan használata, amely a forgalom általános elismerése szerint a jogosított nevének és vállalatának a forgalomban rövid megjelölésére szolgál. A „Mira" szót tehát, amely egy keserűvízforrás rt. cégszövegében fordul elő és általánosan ismertté vált, nem lehet cipőkrém jelzésére felhasználni. Nem jön számba, hogy e két vállalat egymásnak nem versenytársa, mivel a védelem nem versenyjogi, hanem személyjogi jellegű. Egyébként a védjegytörvény 10. §~a szerint sem lehet más termelő, iparos, vagy kereskedő nevét, cégét, címerét vagy üzletének megjelölését az illető beleegyezése nélkül áruk megjelölésére használni. (P. IV. 2146/1936.) Kizsákmányolás fennforgásához nem szolgál alapul az ügyletkötő félnek a másik fél nyomasztó helyzetéről való puszta tudomása, hanem szükséges ehhez a kényszerhelyzet kihasználása. (P. II. 2408/1936.) Részletfizetés teljesítése a gazdasági válság előtt elvállalt kötelezettségre olyankor, midőn a fizetés már a gazdasági válság folyamán, sőt annak csúcspontján jogfenntartás nélkül történt, az alapkötelem megerősítését jelenti és kizárja a gazdasági lehetetlenülés címén támasztott kötelemmérséklő igényt. (P. L 2219/1936.) Ingatlannak írásbeli szerződés nélkül való átruházása azon a címen sem érvényes, hogy az átruházó az ingatlannal egy