Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - K. f. e.

593 tartozását kívánta rendezni. Az eredeti tartozás tehát változatlanul fennáll. (P. V. 394/1936.) Az italmérési engedélynek nem tiltott átruházása az, ha a korábbi engedélyes jogosítványáról lemond és ennek folytán a pénzügyi hatóság az engedélyt ugyanarra a helyiségre másnak adja meg, mert ebben az esetben az új italmérő az italmérést nem a korábbi engedélyes jogosítványa alapján gyakorolja, hanem ezzel a joggal őt az engedélyt kiadó hatóság ruházza fel, amelyre a tilalom felállításánál szem előtt tartott érdek védelmét a törvény bizta. Nincs tehát jogi akadálya az olyan megegyezésnek, amely arra irányul, hogy az italmérési engedélynek törvényszerű úton való megszerzését a korábbi engedélyes lemondásával lehetővé tegye. A megegyezés érvényét nem érinti az a körülmény, hogy a felek a megállapodást a korcsmajog átruházásának jelölték meg vagy minősítették. A korcsmaüzlet, mint kereseti lehetőséget nyújtó tényezők összessége, önmagában véve gazdasági érték. Ezért nincs helye oly keresetnek, amely a korcsmaüzlet vételárából az ingóságok értékének levonása után fennmaradó részt jogtalan gazdagodás címén igényli vissza. (P. IV. 1011/1936.) Ha az ingatlanadásvételi szerződés nem tartalmaz kikötést arranézve, hogy a fizetés elmaradása az eladót a szerződéstől való elállásra feljogosítja, az eladó csak akkor állhat el fizetési késedelem esetén a szerződéstől, ha egyáltalában ki van zárva a lehetősége annak, hogy a vevő teljesíteni tud, vagy ha a teljesítés elmaradása miatt az adásvételi szerződés az eladóra nézve érdekét vesztette. Ez az eset nem áll fenn akkor, ha a vételár jelzálogilag biztosítva van, ha ugyan ez a biztosítás épen az eladó elsőbbségi engedélye alapján nem is első helyen történt. Az a körülmény, amely szerint a vevőnek adósságai vannak és birtokai védetté vannak nyilvánítva, nem teszi kizárttá azt, hogy a vevő fizessen, mert hiszen a védettség mellett is mód van arra, hogy az eladó követelését érvényesíthesse. (P. V. 561/1936.) A P. V. 231/1936. sz. ítélet szerint bírói árverésnek anyagi jogi okból való érvénytelenítése akkor sincs kizárva, ha a sérelmet felfolyamodás útján perenkívül is orvosolni lehetett volna. A peres és perenkívüli út viszonya tehát itt más, mint a jelen szemlénkben fentebb közölt döntés tanúsága szerint a telekkönyvi törlési keresetnél. A fenti ítélet foglalkozik avval a kérdéssel is, hogy árverési vétel érvénytelenítése esetében az eredeti állapot mily módon állítandó helyre. Felperes visszakapja a jogtalanul elárverezett ingatlan tulajdonjogát és birtokát elvont hasznaival együtt, azonban az a telekkönyvi állapot állítandó helyre, amelyben az elárverezett ingatlanok az árverés