Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - Jogellenes cselekményért való magánjogi felelősség

573 Ezeknek az elemeknek a fennforgása és illetőleg a beszámítást kizáró okok távolmaradása esetében megállapítható a cselekvőnek a jogellenes cselekményért való felelőssége. Az elemek valamelyikének hiánya esetében a következő lehetőségek adódnak: 1. A cselekmény által megsértett érdek nem részesült jogi védelemben: nincs jogilag releváns cselekmény. 2. A jogellenesség hiánya. Valamely jogellenességet kizáró ok érvényesült: az ilyen esetben, vagy egyáltalában megszűnik a cselekvő felelőssége vagy fennforog ugyan, de nem mint jogellenes cselekményből fakadó felelősség, hanem alapja külön törvényes kötelem. Pl. a jogos védelemben elkövetett cselekmény nem jogellenes és minden felelősséget megszüntet. A végszükségben elkövetett cselekmény ezzel szemben szintén nem jogellenes, mégis kártérítési felelősséget vonhat maga után. Nyilván itt sem beszélhetünk jogellenes cselekményért való felelősségről, mert a végszükségben elkövetett cselekmény jogos cselekmény, de a kártérítési felelősség törvényes kötelem alapján mégis fennforog. A jogos védelmen és a végszükségen kívül még ki van zárva a jogellenesség általában az önkárosító cselekmény esetében, aminek az alapja az, hogy az ember saját javai felett szabadon rendelkezik, hacsak ez valamely külön címen nincs kizárva. (Utóbbi esetben az önkárosító cselekmény jogellenes — pl. az önsértés, mint katonai deliktum, — mely esetben az ilyen cselekmény még magánjogi felelősséggel is járhat.) Ki van zárva továbbá a jogellenesség: a volenti non fit injuria, vagyis a beleegyezően elkövetett jogsérelem esetében, mert a beleegyezés a jogellenességet általában kizárja, hacsak valamely jogszabály az ilyen cselekményt kifejezetten nem tiltja, pl. a beleegyezővel szemben elkövetett emberölés a büntetőjog szempontjából bűncselekmény, így mint ilyen a tartásra jogosultakkal szemben magánjogi felelősséggel is járhat; a fegyelmi jog gyakorlása közben elkövetett cselekménynél, feltéve, hogy a fegyelmi jog gyakorlása jogos volt és a megengedett határokon belül mozgott; az érdekvédő cselekmények esetében, melyek a jogszabályokkal egyező célra irányulnak és céljuk épen az érdekvédelem lévén, az eközben elkövetett érdeksértés nem jogellenes, hanem az érdekvédelemben mintegy konszumálódik (pL valaki egy vízbefulót kiment és eközben utóbbinak eltépi a ruháját; nézetünk szerint kártérítési felelősség nem terheli). 3. A cselekvő alany állapotában, személyében megkívánt tulajdonságok hiánya, a) A beszámíthatóság hiánya: a cselekvő akarati és elmeállapota bizonyos tulajdonságok hiánya következtében nem részesül a beszámításhoz megkívánt jogi elismerésben. A cselekmény jogellenes, de a beszámíthatatlan elkövetőnek nem róható fel (esetleges beszámítható részessel szemben a felelősség a jogellenes cselekmények szabályai szerint alakul), a beszámíthatatlan cselekvő cselekményéért, mint jogellenes cselekményért nem felelős és érte való felelőssége legfeljebb más alapon (pl. vétlen kártétel szabályai szerint) állapítható meg. Az ilyen felelősség alapja tehát nem a jogellenes cselekmény, hanem külön törvényes kötelem, b) Vétkesség hiánya; a cselekPolgári Jog 1936. 9. sz. 2