Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - Jogellenes cselekményért való magánjogi felelősség

572 Jogellenes cselekményért való magánjogi felelősségirta: Dr. Zajtay Imre. A jogellenes cselekmény magánjogi jogkövetkezményei a cselekményért felelős egyénre nézve hátrányos jogkövetkezmények, melyek a felelős személy jogilag védett érdekkörét csorbítják. E jogkövetkezmények célja részint közvetlenül a sérelmet szenvedett érdek helyreállítása a felelős személy terhére, (így a kártérítés tisztán reparativ célt szolgál), részint pedig, anélkül, hogy ilyen helyreállító célt is szolgálnának, a felelős személy materiális, vagy inmateriális érdekkörében a kor társadalometíkai felfogását visszatükrözve, oly hátrányokat idéznek elő, melyeket a jogalkotó a cselekménytől való visszatartó motivációra alkalmasnak tart, amiben éppen a magánjogi jogellenes cselekmény deliktuális természete mutatkozik (a jogellenes cselekmény házasságjogi jogkövetkezményei nagyobbára, az örökjogi következmények pedig szintén bizonyos fokig nem reparativ, hanem inkább pönális jellegűek). Az egyén személyében fennforgó azt a jogi lehetőséget, mely szerint egy jogellenes cselekményt azzal a hatállyal képes véghez vinni, hogy a beálló jogkövetkezmények őt terhelik, vétőképességnek nevezzük, az egyénnek azt az állapotát pedig, melyben a beszámítási folyamat eredményeképen a jogellenes cselekmény terhes következményeit viselni köteles, jogellenes cselekményért való felelősségnek mondjuk. Ez a felelősség egy jogalanyt nemcsak a saját jogellenes cselekményéért terhelhet, hanem valaki lehet felelős harmadik személy által véghezvitt jogellenes cselekményért is, ha a cselekmény beszámításához szükséges jogalap az ő részén fennforog. A következőkben vizsgálat tárgyává kívánjuk tenni, hogy melyek azok a tényezők, melyeknek együttes fennforgása a jogellenes cselekményért való felelősség létrejöttéhez megkívántatik. Ahhoz, hogy jogellenes cselekményért való felelősségről beszélhessünk, a következő elemek együttes fennforgására van szükség. 1. Jogilag védett érdek, mely a sérelmet elszenvedi. A jog szempontjából nem minden érdek jön figyelembe, van érdek, melyet a jog véd és van érdek, mely a jogi oltalmon kívül rekedt.1) Csak az az érdek jön a jog szempontjából figyelembe, mely bizonyos kor viszonyainak és társadalmi felfogásának megfelelően a védelemszükségi vonal fölé emelkedett (Angyal). — 2. Emberi cselekmény, mely érdeksértő és jogellenes. — 3. A cselekvő személyében megkívánt tulajdonságok: a) a cselekvő beszámíthatósága és b) vétkessége. — 4. A cselekmény és a cselekvő megkívánt kapcsolata, mely abban áll, hogy a cselekvő a tudatos és akaratlagos cselekménynek nemcsak fizikai oka, hanem pszichikai íorrása is legyen (Angyal). *) V. ö. Beck: Érdekeszme töredékek, Grosschmid glossza.