Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - Állami kölcsönök válságidőkben

569 közönség részére volt szánva és így hátrányról e részben sem lehet szó. Aki külföldi pénznemben szerződik, az magára vállalta e pénznem ingadozásának és a külföldi állam vonatkozó módosító törvényeinek veszélyét. Miután az Egyesült Államokban nincs többé aranydollár, a belföldi adós sem kötelezhető ily pénznem — vagy annak egyenértéke megfizetésére.2'') A vélemény conclusiója az, hogy Ausztria e kölcsöne (nemkülönben az 1930. évi Szövetségi kölcsön) tőkéjét és szelvényeit papírdollárral fizetheti vissza. A vélemény számos oldalról éles támadásban részesült, melyekre részletesen itt, sajnos, nem terjedhetek ki. Kimerítően tárgyalja azt dr. Plesch Árpád és dr. Domke Martin munkája,2') akik a fentebb ismertetett külföldi ítéletekből, de magából az osztrák bírói gyakorlatból is merítik érveiket. A Supreme Court ítélete az állam kölcsönével szemben még belföldön sem ismeri el a szükség-jogalkotást; mi alapon hivatkozhatik tehát erre a rendszabályra egy idegen állam? Hivatkoznak az ,,inviolabilité de la dette publique" elvére (Jéze), amelyet a modern civilizált államok egyik alapvető tétele gyanánt állít fel a nemzetközi jog. Concluziójuk az, hogy a nemzetközi tőkepiac transactiói nem zavarhatók meg olyan rendszabályokkal, amelyek az egyes ország állampolitikai szükséghelyzetének szempontjából nyertek alkalmazást. A vélemény főszempontja megfelel a Lengyel Köztársaság Elnöke 1934. június 12-én kelt rendelete20) azon szabályának, amely szerint az aranyzáradék érvénye azon állam joga szerint ítélendő meg, amelynek pénznemében a követelés ki van fejezve. Ellenben ellentétben áll a vélemény a belga Arrété Royal 1935. április 11-én kelt azon rendelkezésével, amely a kölcsönszerződésekben 1935. március 31.-e előtt kikötött aranyzáradék hatálytalanítása tekintetében kivételt tesz az állam és egyéb köztestületek kölcsöneire nézve. IX. Befejezés. A fentiekben láttuk 6 különböző gazdasági struktúrájú ország életbevágó hitel- és jogi problémái tárgyában létrejött felsőbírói döntéseket. E gazdag anyagban sok a múló jelentőségű; sok kérdés, mint az értékálló kikötések magyarázata, a teljesítési '-") Ezt az elvet az Osztrák Legfelsőbb Bíróság ítélkezése, amerikai alávetés hiján, sem a véleményt megelőzőleg, sem utóbb, nem követte. — L. ellenben dr. Kienböck cikkét (Wiener Wirtschaftswoche 3. VII. 1935.) a vélemény értelmében. -5) ,,Díe Österreichische Völkerbundanleíihe", Polygraifischer Verlag A. G. Zürich 1936. 143. oldal. L. ennek ismertetését e sorok írójától a Pester Lloyd 1936. július 8.-ai számában; továbbá dr. Kolleik cikkét u. e. lap fan, 25.-ei számában, dr. Pasching Mitteil. des Verbandes Österr, Bariken und Bankiers, Dezember 1935. Dr. Wieland Schweizerische Juristenzeitung 15. Márz. 1936. -6) L. Mitteilungen stb. 1934. évf. 255, old.