Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - Állami kölcsönök válságidőkben

568 új fogalommá alakítani, amely az aranydollárban foglalt aranymennyiség belső értékét egy idegen pénznemben fejezné ki. Igaz, hogy az O. P. T. nagyon védi a hitelező javára kikötött belső értéket (§ 988.); de az idegen pénznem kérdéseit annak joga szerint kell elbírálni és így ezen pénzjogi törvényt akkor is alkalmazni kell, ha az adós telepe szerint a jogviszony belföldi jog alá esnék. Aki külföldi pénznemben szerződik, az mentesül a belföldi pénz sorsa alól, viszont viselnie kell a választott pénznem változásának veszélyeit. Idézi ennek támogatására Walker Nemzetközi Magánjogát. A Joint Resolution egy pénznemre vonatkozó közjogi jellegű rendelkezés és az osztrák bíró nem hivatott arra, hogy annak alkotmányszerüségét, illetve a Supreme Court döntését felülbírálja. Ha egy kolliziós szabály külföldi pénznem statútumra utal, ezt a bírónak alkalmaznia kell. Bemutatóra szóló papírból származó jogot érvényesítenek itt és erre osztrák jog szerint az u. n. Vertragsstatut irányadó, azon állam joga, melyben a szerződést megkötötték. Valamennyi értékpapírelmélet arra az eredményre vezet, hogy a követelés New-Yorkban keletkezett. A kötvények csak azzal váltak forgalomképesekké, hogy azokat egy megjelölt bankszerv hitelesítéssel látta el. A kibocsátás ezen aktussal nyert befejezést, s a kölcsönt Amerikában helyezték el. Mint kibocsátási hely csak New-York jöhet tekintetbe. Tőke és kamat New-Yorkban volt fizetendő. Ha egyedül az osztrák jogot (Nebenstatut) alkalmaznók, akkor is a bemutatóra szóló papírnál (Holschuld) az a teljesítés helye, hol a kötvénybeli tőkét és kamatot az adósnál beszedik, ez pedig a megbízott new-yorki bankcég. A vélemény azután foglalkozik az irodalomban túlnyomó azon állásponttal, amely a Joint Resolution-nak csupán territoriális hatályt tulajdonít, ellenben az értékállandósító kikötéssel szerzett jogok épségben tartandók; továbbá a Supreme Court azon döntésére (1. HL), amely szerint U. S. A. törvényhozása nem csorbíthatta az állam saját kötelezettségét. A vélemény arra utal, hogy ez az álláspont csak a törvénythozó államra magára vonatkozhatik, de nem az osztrák államra, melynek adósságáról itt szó van. A Joint Resolution nem ütközik a nemzetközi jogba, mert nem csupán külföldi hitelezők allén irányul, de nem ütközik a közrendbe sem. Igaz, hogy Ausztriában az aranyértékzáradék nem töröltetett, bár bizonyos mérvben korlátoztatott. Nem lehet azonban mondani, hogy az aranyalapon való feltétlen szerződési hűség az osztrák jogalkotás feltétlen parancsa volna, vagy hogy ez a fogalom az osztrák jogérzetben gyökereznék, és ezt korábbi egyes jogszabályokra való hivatkozással igazolja. A Joint Resolution a jó erkölcsökbe sem ütközik, mert annak célzata volt az amerikai népesség egy nagy részének szorult helyzetét enyhíteni. A közgazdaság fellendítését célzó pénzleértékelés nem erkölcstelen és a magánjogokba való beavatkozást igazolja. Minden állam joga elsősorban saját területére van korlátozva, de ha a nemzetközi magánjog a bírót az idegen állam pénzjoga alkalmazására utalja, úgy a bírónak az idegen jogot alkalmaznia kell. Az amerikai tranche az ottani