Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - Állami kölcsönök válságidőkben

563 tennie, hogy ezen aranypénzben fog is fizetést kapni. Már pedig ha az angol kormány Amerikában 1934-ben ily pénzzel akarta volna bondjait beváltani, a hitelező annak elfogadásával a tör­vénybe ütközött volna. Ezért az angol kormány sértené is az amerikai törvényt, ha ily módon kísérelt volna meg fizetést. Minthogy az ítélet az ekként lehetetlenné vált aranypénz kikö­tésben az aranyérték kikötést bennrejlőnek nem találja; sőt arra utal, hogy a felek akarata az átszámítás körül nem lehetett más, mint a két valuta névértéke; de különösnek is találja, hogy a dollár romlása arra vezessen, miszerint az adósnak több fontot kelljen fizetnie: a kötvényhítelező aranyalapu igényét nem ta­lálta jogosnak, hanem az eredeti dollár-fontparitást vette alapul, amely a két valuta csaknem egyenlő értékcsökkenése mellett a régi aranytól számottevően nem tért el. VI. A svéd 1924. évi állami kölcsön. A svéd állam 1924-ben egy new-yorki nagybankkal szer­ződött aziránt, hogy a bank New-Yorkban helyezze el az állam külföldi kötvénykölcsönét, mely a szokásos amerikai aranydol­lárzáradékkal volt ellátva és New-Yorkban volt fizetendő. — Roosevelt törvényei után 1934-ben egy svéd társaság mint köt­vény birtokos a kötvény feltételei alapján svéd bíróság előtt perelte a svéd koronára vagy papirdollárra átszámított teljes aranyértéket, míg az államkincstár mint adós, a Joint Resolu­tion alapján csak a dollár papirértékét ajánlotta fel. Ez ügyben George Sauser Hall genfi egyetemi tanár kére­tett fel véleményadásra, s a bíróság azt is vette ítélete alap­jául.18) A vélemény megállapítja, hogy itt a svéd királyság kül­földi kölcsönéről van szó, mely a svéd alkotmánynak megfelel, a törvényhozás megszavazta és a kötvények minden alaki kel­lékkel el vannak látva. A kötvények kifejezett hivatkozást tar­talmaznak a svéd törvényekre. A kötvények kibocsátására vo­natkozó szerződés az állam és a bankár közt Stockholmban jött létre. A C. P. J. III. alatti döntésére hivatkozva, a vélemény szerint sem tehető fel, hogy az adós szuverén svéd állam külö­nös kikötések hiján más állam jogának kívánta volna magát alávetni. De a kötvény bemutatóra szóló papir lévén, ez alapon ís az adós lakhelye tekintendő a kibocsátás és szerződéskötés helye gyanánt. Nincs tehát ok arra, hogy bár New-York a fize­tési hely, az amerikai törvény nyerjen alkalmazást. De nem nyújt erre alapot az U. S. A. aranydollár kikötése sem, mert ezen kikötés folytán az aranydollár fogalma a svéd állam szer­ződésének vált alkatelemévé, melyre a svéd jogot kell alkal­mazni. Egy ilyen kikötést az amerikai törvény későbbi módosu­lása sem változtathat meg. Az aranyzáradék eltörlése Ameriká­ban nem vonatkozhatík idegen államok ily alapú adósságaira. ls) L. az ítélet és vélemény teljes szövegét Plesch „The Goild Clause" 69—89. old. a német kiadásban 69—98. old.

Next

/
Thumbnails
Contents