Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 9. szám - Állami kölcsönök válságidőkben
563 tennie, hogy ezen aranypénzben fog is fizetést kapni. Már pedig ha az angol kormány Amerikában 1934-ben ily pénzzel akarta volna bondjait beváltani, a hitelező annak elfogadásával a törvénybe ütközött volna. Ezért az angol kormány sértené is az amerikai törvényt, ha ily módon kísérelt volna meg fizetést. Minthogy az ítélet az ekként lehetetlenné vált aranypénz kikötésben az aranyérték kikötést bennrejlőnek nem találja; sőt arra utal, hogy a felek akarata az átszámítás körül nem lehetett más, mint a két valuta névértéke; de különösnek is találja, hogy a dollár romlása arra vezessen, miszerint az adósnak több fontot kelljen fizetnie: a kötvényhítelező aranyalapu igényét nem találta jogosnak, hanem az eredeti dollár-fontparitást vette alapul, amely a két valuta csaknem egyenlő értékcsökkenése mellett a régi aranytól számottevően nem tért el. VI. A svéd 1924. évi állami kölcsön. A svéd állam 1924-ben egy new-yorki nagybankkal szerződött aziránt, hogy a bank New-Yorkban helyezze el az állam külföldi kötvénykölcsönét, mely a szokásos amerikai aranydollárzáradékkal volt ellátva és New-Yorkban volt fizetendő. — Roosevelt törvényei után 1934-ben egy svéd társaság mint kötvény birtokos a kötvény feltételei alapján svéd bíróság előtt perelte a svéd koronára vagy papirdollárra átszámított teljes aranyértéket, míg az államkincstár mint adós, a Joint Resolution alapján csak a dollár papirértékét ajánlotta fel. Ez ügyben George Sauser Hall genfi egyetemi tanár kéretett fel véleményadásra, s a bíróság azt is vette ítélete alapjául.18) A vélemény megállapítja, hogy itt a svéd királyság külföldi kölcsönéről van szó, mely a svéd alkotmánynak megfelel, a törvényhozás megszavazta és a kötvények minden alaki kellékkel el vannak látva. A kötvények kifejezett hivatkozást tartalmaznak a svéd törvényekre. A kötvények kibocsátására vonatkozó szerződés az állam és a bankár közt Stockholmban jött létre. A C. P. J. III. alatti döntésére hivatkozva, a vélemény szerint sem tehető fel, hogy az adós szuverén svéd állam különös kikötések hiján más állam jogának kívánta volna magát alávetni. De a kötvény bemutatóra szóló papir lévén, ez alapon ís az adós lakhelye tekintendő a kibocsátás és szerződéskötés helye gyanánt. Nincs tehát ok arra, hogy bár New-York a fizetési hely, az amerikai törvény nyerjen alkalmazást. De nem nyújt erre alapot az U. S. A. aranydollár kikötése sem, mert ezen kikötés folytán az aranydollár fogalma a svéd állam szerződésének vált alkatelemévé, melyre a svéd jogot kell alkalmazni. Egy ilyen kikötést az amerikai törvény későbbi módosulása sem változtathat meg. Az aranyzáradék eltörlése Amerikában nem vonatkozhatík idegen államok ily alapú adósságaira. ls) L. az ítélet és vélemény teljes szövegét Plesch „The Goild Clause" 69—89. old. a német kiadásban 69—98. old.