Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - Állami kölcsönök válságidőkben

564 A vélemény nem lát legis ratiót arra, hogy az amerikai törvényeket idegen törvény hatálya alá tartozó kötvényekre és az Egyesült Államok területén kívül létező adósokra alkalmazzák. Sajátszerűnek találja is, hogy egy adós állam oda törekedik, hogy egy rendkívüli jellegű idegen törvény védelme alá helyezkedjék. Törvényeket szociális célzatuk szemszögéből kell megítélni Nincs ratio abban, hogy az aranyzáradék amerikai eltörlése a világ bármely részében levő bondokban foglalt ily kikötés érvénytelenségét vonja maga után. Az Egyesült Álamoknak nincs semmi érdekük abban, hogy a területükön kívül élő adósok kötelezettségeiket aranyértékben ne rendezhessék. A vélemény kifejti, hogy az ily fizetések nem érintik az Egyesült Államok .aranyhelyzetét. Az amerikai belföldieknél a követelések és tartozások egyenlő mérvű leszállítása kiegyensúlyozott helyzetet idéz elő; külföldi adósok azonban, akiknek nincsenek értékben csökkent követelései, hitelezőik kárán gazdagodnának. A vélemény New-Yorkot egyszerű fizető helynek (Zahlstelle), de nem teljesítési helynek tekinti. A teljesítés helye Stockholm, a svéd kincstár székhelye. Ha a teljesítés a fizető helyen lehetetlenné vált, úgy a jóhiszeműség követelménye szerint a teljesítés az adós székhelyén a kötvény eredeti feltételei és a svéd jog szerint eszközlendő. A vélemény behatóan tárgyalja azt a kérdést, hogy Roosevelt törvényei összeférnek-e a közrend ,,public policy" Svédországban elfogadott fogalmával, amely ország híven ragaszkodik a szerződések szentségéhez. Az aranyzáradék eltörlése egyike volt azon politikai rendszabályoknak, melyek az amerikai gazdaságot terhelő adósságok csökkentését egyrészt — másrészt a gazdasági életnek új ügyletek és magasabb árak útján való fellendítését célozták. A dollár aranytartalmának csökkentése nem volt következménye — mint számos európai államban — a bankjegyforgalom aranyfedezete csökkenésének, hanem a dollár leértékelése mesterségesen történt. Ez a törvényhozás tehát tisztán politikai célú volt, erősen részrehajló színezetű,19) s nem volt célja igazságot megvalósítani, hanem bizonyos néposztályok érdekében bizonyos eredményeket elérni, Ily politikai és rendkívüli rendszabályok külföldi hatályát soha nem ismerték el. A Roosevelt törvények nem az állam normális funkcióit gyakorolják, mely a szerződések megvédésében áll, hanem ellenkezőleg, felborítják azokat. Az ily törvények szorosan territoriális jellegűek, amint a világháború alatt a semleges államok bíróságai sohasem alkalmazták a kivételes háborús intézkedéseket. De a vélemény szerint maga az amerikai törvény sem kívánta a külföldön teljesített fizetéseket-0) érinteni, ami következik a Joint Resolution abban kifejezett célzatának világos szövegéből. 1H) „Legis lation, heaivily tinged with partiality". -°) „Payments effected outside the U. S.".