Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - Állami kölcsönök válságidőkben

561 Ismerjük a Supreme Court nagyhírű döntését.14) Az nem vitás, hogy a Congressus a pénz értékét szabályozhatja. Csak az a kérdés, vájjon a hatalmát arra is felhasználhatja-e, hogy hatály­talanítsa azon szerződések kikötéseit, melyeket a kormány az állam terhére igénybe vett pénzkölcsönök tárgyában létesített? Egy háborús törvény (1917.) felhatalmazást adott kötvények ki­bocsátására ,,On the credit of the U. S." A kötvénybeli arany­igéret fair értelmezése csak az lehet, hogy aki kölcsönadta pénzét a kormánynak és bondját elfogadta, az a fizetőeszköz romlása révén veszteséget ne szenvedjen. A kormány álláspontja szerint egy korábbi Congressus határozata nem kötheti meg a 73. Congressust és ebből a kormány nyilván azt következteti, hogy ha a kormány pénzt vesz kölcsön és zálogul leköti az állam hitelét, figyelmen kívül hagyhatja e kötöttséget és meg­változtathatja a szerződést, amennyiben egy későbbi Congressus azt meg nem felelőnek tartja. Ezek szerint tehát, ha a kormány pénzt vesz kölcsön „the credit of the United States is an illusory pledge". Mi nem így olvassuk az alkotmányt, mondja a Bíróság. Világos különbség van a Congressus azon hatásköre közt, mely­lyel magánosok szerződéseibe avatkozhatik és azon hatásköre közt, amellyel saját kötelezettségei lényegét megtagadhatja, (repudiate), midőn alkotmányos felhatalmazás alapján kölcsönt vesz igénybe. Midőn e felhatalmazás arra irányul, hogy az Egyesült Államok hitele leköttessék, a legerősebb biztosíték, melyet a kormány adhat: zálogul adott hűsége (,,its plighted faith"). Azt mondani, hogy a Congressus visszavonhatja, vagy ignorálhatja ezen zálogot, annyit jelent, mint feltenni, hogy az alkotmány egy hiu Ígéretet tartott szem előtt, s a zálog az adós kényére van bízva. Ez a bíróság nem adhat ilyen értelmezést a kormány kötelezettségeinek. Az Egyesült Államok Ígéretének kötelező ereje annak a hitelnek lényege, melyet így zálogul le­kötött. Az alkotmány egyik szakasza világosan mondja, hogy az Egyesült Államok törvényszerű közadósságának érvénye nem vitatható. Ezért a Joint Resolution — amennyiben az ily ál­lami kötvénybeli kötelezettséget hatálytalanítja, túlment a Congressus alkotmányos hatáskörén. A kisebbség különvéleménye az ítélet elvi részét nem érintve, azon megállapítás ellen foglal állást, hogy az állam (belföldi) hitelezője, az alkotmánysérelem ellenére nem szenve­dett volna kárt, mert az egységes és azonos dollárban ugyanazon vásárló erejű fizetési eszközt megkapta. Miután a kormány az aranyban való fizetést megtiltotta, nem védekezhetik azzal, hogy amennyiben teljesített volna, a hi­telező az állam tilalma miatt úgysem tarthatná meg az aranyat. Kötelezettséget nem lehet oly módon meghiúsítani, hogy az ál­lam megtiltja, miszerint a hitelező az ígéret tárgyát megkapja. A goldcertifícatek ügyében monstruózusnak találja a külön­a) L. e lap 1935. évi 4. számát, hol a jelen tárgy IV. p. alatt csupán néhány szóval van érintve.

Next

/
Thumbnails
Contents