Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 8. szám - Emlékkönyv Meszlény Arthur születésének 60. évfordulójára [Könyvismertetés]

553 Beck Salamon a szervezetjog és versenyjog kapcsolatáról értekezik. Köztudomású, hogy Meszlény irodalmi működésének egyik kiemelkedő eredménye a szervezet jog fogalmának tudatosítása. Beck Salamon értekezése abból indul ki, hogy a versenyjog is szervezet jog. A következőkben Beck vizsgálat tárgyává teszi, hogy ebből a meghatározásból a versenyjog mely tételei vezethetők le. Berend Béla a nyilvánossághoz való jogról írt tanulmányát teszi közzé az Emlékkönyvben. A dolgozat a sajtójognak és személyiségi jognak egy határkérdésével foglalkozik, nevezetesen azzal, minő magánjogi remédiumok állanak rendelkezésére annak, akiről az időszaki lap csak féligazságot ír meg. Ily jogoknak tekinthetők: a helyreigazítási jog, a válaszjog, valamint a pénzbeli elégtétel követelhetésének joga. Dezső Gyula a kártérítési felelősségek találkozásáról ír. Ugyanezért a kárért felelős lehet több személy, az egyik vétkességi, a másik objektív felelősségi alapon; vétkes lehet és ennek következményeit viselni köteles maga a károsult is. Dezső azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek egyrészt a károsult és felelős személyek, másrészt a felelős személyek között maguk közt felmerülnek annak folytán, hogy az ő felelősségük alapja nem egyforma. Fazekas Oszkár dolgozatának címe: ,,Jogos védelem és jogos támadás a versenyharcban". Szembeszáll a magyar joggyakorlatnak avval az irányával, amely a büntetőjogi önvédelem fogalmát átviszi a versenyjogba. Mindazok a fogalmi elemek, amelyeket a büntetőjog a jogos védelem fogalmának kiképzésénél ismer, a versenyjogban alkalmazhatatlanok. Az, ami a szerző által bírálat tárgyává tett gyakorlat szerint támadó cselekménynek minősül, igen sokszor gazdaságilag szükséges, sőt közérdekű propagálója új és hasznos ideáknak. Fürst László ,,Érdekkutatás az eljárási jogban" címmel értekezik. A magánjog érdekkutató irányával (Interessenjurisprudenz) szemben a perjog célkutató (teleologische Jurisprudenz) iránya áll. Amaz legfőbb feladatát a normaalkotás módszerének átalakításában látja, emez inkább a rendszer újjáalkotására törekszik. Ez azonban nem zárja ki az érdekkutatás szükségét. A jogszabály forrása nemcsak az anyagi, hanem az eljárási jogban a törvényhozó értékelése és a bírónak a perjogban is kutatnia kell azokat az érdekeket, amelyek a felmerült esetben egymással szembenállanak. Glücksthal Andor a részvénytársasági igazgatósági tagok felelősségéről írt értekezésében az igazgatósági tag felelősségének pontos körülírását sürgeti. — A részvényesek felelősségre vonási jogát bizonyos minősített kisebbséghez kötné. — A társaság hitelezője az igazgatósági tag ellen csak másodsorban fordulhasson. Szükséges a felelősségre vont igazgatósági tag személyes vétkességének kimutatása. — Szabályozandó a rövid elévülés kérdése. György Ernő ,,Az eszmei javak a fizetésképtelenségi eljárásban" című dolgozatában főként azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy minő szerepe van a csőd és kényszeregyességi eljárásban