Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 8. szám - Emlékkönyv Meszlény Arthur születésének 60. évfordulójára [Könyvismertetés]

554 az ú. n. ,,goodwill"-nek. Igen érdekes az a megállapítása, hogy mivel a „goodwill" nem tartozik a végrehajtás alá vonható vagyonhoz, azt csőd esetében csak a közadós hozzájárulásával lehet értékesíteni. Ugyanez áll hírlapvállalat esetén a lapengedélyre is. Kartsoke Alajos a fegyelmi bíráskodásnak a versenyperekben való szerepéről ír. Körvonalazza, hogy a polgári per és egyéb számbajöhető eljárások mellett mi a szerepe a fegyelmi eljárásnak. Szükségesnek tartja, hogy a fegyelmi bíráskodásban végső fokon a kir. Kúria vegyen részt, habár laikus tagokkal kiegészített tanácsban. Kelényi Jenő szerzői jogunknak a címvédelemről szóló rendelkezéseit tárgyalja. Kifogásolja, hogy a magyar törvény a címvédelmet túlsók megszorításhoz köti. A címnek szerzőjogi védelme kell, hogy szabály legyen és csak kivételt képeznek azok az esetek, midőn a cím átvétele elkerülhetetlen volt vagy az átvétel átlagos figyelem mellett nem vezethet a közönség megtévesztésére. Foglalkozik a versenyjognak a címvédelemre vonatkozó részével. Mayer Gézának az alkalmazott találmányáról szóló dolgozata szerepel az Emlékkönyvben. Foglalkozik a jelenlegi szabályozás helytelen voltával és törvénytervezetet terjeszt elő, amelynek célja úgy a munkaadó, mint az alkalmazott jogi helyzetének hathatós védelme. ///. Nagy Dezső dolgozatának címe: ,,Az engedményezés büntetőjogi vonatkozásai". Kifogásolja a Kúriának azt a gyakorlatát, amely szerint az a (korábbi) hitelező, aki az engedményezés után felveszi és saját céljaira fordítja az adóstól az engedményezett összeget, nem követ el sikkasztást. Szerinte a követelés oly jogtárgy, amelyen sikkasztás elkövethető. Cs. Sommer József ,,Husz év kényszeregyesség" címmel azokat a tapasztalatokat tárgyalja, amelyeket a magyar joggyakorlat a kényszeregyesség jogintézményével tett. Szerinte a kényszeregyességgel kapcsolatos kényszerfelszámolás visszásságokra vezetett, amelyeken csak a csődtörvény reformja segíthetne. Érdekesen tárgyalja a kényszeregyességnek a csődhöz, a perhez és a végrehajtáshoz való viszonyát. Sövényházy Neuhold Ferenc ,,Árvédelem és kartel" c. dolgozatával a márkacíkkrendelet versenyjogi hatásairól beszél. Szerinte a márkacíkkrendelet folytán vitátlanná vált az, ami azelőtt is élő jog volt, t. i. hogy márkacikknek áron alul való eladása tisztességtelen verseny. Sövényházy Ferenc az új bankjogok irányelveiről ír. A külföldi- banktörvények idevágó rendelkezéseinek tüzetes ismertetésével mutatja ki, hogy a külföldi jogok bankok alapításánál az engedélyezés minimális alaptőke szükségessé tételével, valamint a bankok biztonságát célzó számos intézkedéssel különleges helyzetet teremtettek a bankok számára más kereskedelmi társaságokkal szemben. Szászy István „Nemzetközi és időközi magánjog" címen párhuzamot von e két jogág alapelvei között. Hangsúlyozza a problémák azonosságát és a közöttük fennálló analógiát, bár