Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 8. szám - Emlékkönyv Meszlény Arthur születésének 60. évfordulójára [Könyvismertetés]

552 faludy Imre: (Fejezetek a tejgazdasági jog köréből. X/28.) Simon -Mihály Pál: (A telepítésről. — A hitbizományokról. XI/4.) Szenthe Andor: i(A felár kérdéséről. XI/11.) Fraenkel Pál: (Részvénysyndikátus. XI/18.) Richter Béla: (A Pp. bizonyítási rendszerének reformja. XI/25.) Mezei Tamás: (A kódex juris canonici személyiségi joga. XII/2.) Varró Endre: (Fokozódó állami beavatkozás ingatlantulajdon körében. XII/9.) Beér János: (Ötletvédelem. XII/16.) Goldner Dénes: (Perjogi kérdések a szövetkezet csődjében. — Védett bírtok jogi problémái. 1937. 1/6.) Gróh István: (1/13.) Goldberger József: (1/20.) Szirmai Zsolt: (1/27.) Keszthelyi Nándor: (II/3.) Liebmann Ernő: (11/10.) Habermann Gusztáv: (A perenkívüli eljárás elmélete. (11/17.) Grossmann László: (11/24.) Ehrnthal Aladár: (III/3.) Fraenkel Lóránd: (Magánjogi alapelvek válsága. III/10.) Neugröschel Endre: (Újabb versenyjogi gyakorlatunk bírálata. III/17,) Pethő Tibor: (111/24.) Slezák: (111/31.) Szántó Imre: (Válságjog, valorizáció, devalorizáció. IV/7.) Dach József: (Jogérvényesítés késedelme. IV/14.) Halom István: (Aranyklauzula. IV/21.) >:- Emlékkönyv Meszlény Arthur születésének 60. évfordulójára. A tudós munkássága értékelésének külső jelei közül talán nincs egy sem, amely több megtiszteltetést rejtene magában, mint az az emlékkönyv, amelyet a barátok, tanítványok, munkatársak nyújtanak át élete egy-egy határkövénél. Az ünneplésnek ebben a módjában részesítették Meszlény Arthurt, lapunk volt főszerkesztőjét és szerkesztőbizottságának jelenleg is tagját a magyar jogi irodalom legkiválóbbjai. Kolosváry Bálintnak a Meszlény tiszteletére 1935. november 28-án rendezett banketten megtartott szellemes és tartalmas ünnepi beszédje nyitja meg az emlékkönyvet. Angyal Pál ,,Az eltulajdonítás fogalmának büntetőjogi értelme" címen a magánjog és büntető jog egy határkérdéséről értekezik. Az eltulajdonítás meghatározása körül keletkezett két elmélet: az állagelmélet és az értékelmélet közül az utóbbihoz csatlakozik. E szerint az eltulajdonítás annyi, mint valamely dolog gazdasági használhatóságának más vagyoni köréből a cselekvő vagyoni körébe való átvonása. — Nem szükséges tehát a dolog felett való teljes uralom megszerzése, hanem egyetlen részjogosítvány gyakorlása is már eltulajdonítás. Bálás P. Elemér ,,Jog és irodalom" címmel rendkívül nagy anyag feldolgozásával tárgyalja azt a hatást, amelyet a jogélet az irodalomra tett. Ballá Ignác házasságbontó jogunk reformjáról ír és javaslatokat tesz házassági jogunk megreformálása végett. Bányász Jenő gazdasági problémák és a versenytörvény kapcsolatáról ír. Különösen kiemeli a versenyperekben döntő kamarai jury jelentőségét. IRODALOM.