Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - Dr. Takács György: Rendszeres magyar pénzügyi jog [Könyvismertetés]

4 388. lap) a végrehajtási eljárást külön törvénybe foglalja és annak 62. és 63. §nban a végrehajtás alól való mentességet egy forint 50 krajcárra emeli íel és kiveszi a mentesség alól nemcsak az élelmezésből, hanem a lakbérkövetelésből származó követeléseket is. (Érdekességként megemlítem, hogy ez alkalommal vetették el a képviselők napidíjának lefoglalhatatlanságára vonatkozó indítványt.) A végrehajtási eljárásról szóló 1881: LX. t.-c. 62, és 63. §-ai véglegesen megtartották az egy forint 50 krajcárt és azt a rendelkezést, hogy a munkásnak vagy családjának élelmezésből felmerülő követelés miatt vezetett végrehajtások eseteiben ez a korlátozó rendelkezés nem alkalmazható, IiL 1907. évi július hó 5-én terjesztette az 1906. évi május 19-re hirdetett országgyűlés elé a végrehajtási novelláról szóló törvényjavaslatát Günther Antal igazságügyminiszter, amely javaslat — az időközben bekövetkezett házszabály-revizió folytán — 1908. április hó 29-én lett újra benyújtva. (Irományok 1906. XIV. köt. 485. lap.) Ez az 567. sz. javaslat az előző törvénnyel szemben annak 11. §-ban azt tartalmazza, hogy a) napidíjaknak és munkabéreknek csak a napi 4 koronát meghaladó része legyen lefoglalható, b) (fenntartja az 1881: LX. t.-c. 63. i§-át és annak az élelmezés és bérleti viszonyból származó vonatkozó rendelkezéseit és ilyen viszonyból származó követeléseknél a teljes 4 koronát engedi lefoglalni. Ezen törvényjavaslat miniszteri indokolása az általános részben a következőket mondja: ,,E javaslat célja a végrehajtást szenvedő vagyoni exisztencíájának lehető kímélése", emellett azonban azt is mondja, „nem ok nélkül hozzák fel, hogy a végrehajtási eljárás hibái a gazdasági életet kártékonyán befolyásolják azáltal, hogy az adós helyzetét rendkívül megnehezítik." (Megemlítendő, hogy ez az indokolás foglalkozik a fedezeti elvvel és az el nem árverezhető ingatlan-minimummal.) Az igazságügyi bizottság azonban nem fogadta el azt, hogy élelmezés esetén a teljes 4 korona lefoglalható legyen, hanem a javaslatot akként módosította, hogy élelmezésből származó követelések esetén a négy korona napidíj fele-részét lefoglalhatónak mondotta ki a következő indokolással: ,,a bizottság azon célból, hogy végrehajtást szenvedő részére is valami fennmaradjon, olykép változtatta meg, hogy ebben az esetben a munkabérek felerészben lefoglalhatok." (Irományok 1906. XXIV. köt. 846. sz. 411. 1.) A képviselőház ezt a módosított javaslatot 1908. június 17-én újabb módosítás végett visszaadta az igazságügyi bizottságnak, amikor is a bizottság 911. sz. jelentésében (Irományok 1906. XXVI. köt. 115. lap) a következőket jelenti: ,,A bizottság az eléje terjesztett különböző módosítások közül csak azokat találta elfogadhatóknak, amelyek a törvény-