Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Egyes kérdések a részletügyletek köréből

50 A 14.000/1933. M. E. sz. rendelet 27. §-a szerint abban az esetben, ha a gazdaadós védett birtoka olyan ingatlan, melynek területe 10 kat. holdnál nem nagyobb, vagy bár nagyobb ugyan, de a kataszteri tiszta jövedelem 100 K-t nem halad meg és ha a birtok jelzálogos terhe: a kat. tiszta jövedelem harminczorosán túleső hitelintézeti jelzálogos teher, legfeljebb felének megfelelő összeget a hitelintézetek jelzálogjoggal biztosított követeléseinek törlesztésére a tőketörlesztési alapból ki ikell fizetni. A 28. §. értelmében pedig, ha a tőketörlesztési alapból a 27. §. értelmében teljesített fizetés után az ingatlanon fennmaradna a hitelintézet javára fennálló jelzálogjoggal biztosított olyan követelés, amely az ingatlan kat. tiszta jövedelmének 40-szeres szorzatát meghaladja, az ezen a határon túleső hitelintézeti követelést, illetve a követelésnek ezen a határon túleső részét az államkincstár államadósságként át fogja vállalni. A 8700/1934. M. E. számú rendelet szerint a készpénztörlesztés, illetve a könyvadósságvállalás mértéke a védett birtok minden kat, holdja után legfeljebb 300 P. Az új rendelet szerint a készpénztörlesztéssel és a könyvadósságvállalással való teherrendezést a fent ismertetett szabályok szerint végre kell hajtani oly védett birtok tekintetében is, melynek területe az 1935. október 12. napján fennálló tulajdoni állapot szerint 20 kat. holdnál nagyobb, de kat. tiszta jövedelme a 100 K-t meg nem haladta, még akkor is, ha a tulajdonos a védett birtokot 1933. október 23. napja után szerezte. Azokra a védett birtokokra nézve, amelyek tekintetében a készpénztörlesztéssel és könyvadósságvállalással való teherrendezés a 10.000/1935. M. E. számú rendelet 4. §-a a kataszteri tiszta jövedelemre való tekintet nélkül 20 kat. holdnál nem nagyobb védett birtokokra, illetőleg a jelen rendelet alapján kell végrehajtani a 8700/1934. M, E. sz. rendelet 11. §-ának 2. és 5. bekezdésében meghatározott bejelentést, a védett birtokra jelzálogos hitelezőként legelőnyösebb rangsorban bejegyzett érdekelt hitelintézet 90 nap alatt köteles megtenni. Ez a határidő jelen rendelet hatálybalépésétől, ha pedig a törölt védettséget a jelen rendelet hatálybalépése után állítják vissza, a visszaállítás jogerőre emelkedésétől számít. Ha az adós a teherrendezésre vonatkozó értesítést az 1936. évi május 31. napjáig nem kapja meg, noha véleménye szerint fennállanak azok az előfeltételek, amelyek a készpénztörlesztéshez, illetőleg könyvadósságvállaláshoz szükségesek, ezt a központi intézetek bármelyikének 1936. augusztus 31. napjáig bejelentheti. Ha a védettséget az 1936. évi május hó 31. napja után állítják vissza, a bejelentést az adós a védettséget visszaállító végzés jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül teheti meg. A kír. Kúria jogegységi tanácsának 74. számú polgári döntvénye. (B. K. 275. szám.) A budapesti központi kir. járásbíróság és a budapesti I—III. ker. kir. járásbíróság az olyan követelésre vonatkozó fizetési meghagyás kibocsátására, amely követelésre nézve per esetében illetékes lenne, abban az esetben is illetékes, ha a fizetési meghagyás az adós részére Budapestnek olyan részén kézbesítendő, amely nem a fizetési meghagyást kibocsátó kir. járásbíróság területéhez tartozik. Az indokolás lényege az, hogy a Pp. 594. §-ának első bekezdése szerint a fizetési meghagyást az adósnak hatályosan csak a meghagyást kibocsátó járásbíróság területén vagy székhelyén iehet kézbesíteni. A Pp. 589. §-a értelmében a fizetési meghagyás kibocsátására az a járásbíróság illetékes, amely a követelésre nézve per esetében illetékes lenne, feltéve, hogy a fizetési meghagyás az adósnak a bíróság területén vagy székhelyén kézbesíthető. Valamely bíróságnak, más hatóságnak, intézménynek vagy testű-