Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Egyes kérdések a részletügyletek köréből

5L létnek a székhelye alatt már a közönséges nyelvhasználat azt a községet (várost) érti, melyben az illető hatóság, intézmény vagy testület működése ügyeinek intézése összpontosítva van, nem pedig a községnek (városnak) a hatóság, intézmény vagy testület elhelyezésére közelebbről kijelölt egy vagy több részét. Ebben az értelemben használják az említett kifejezést általában a törvényeink is. A Pp. több rendelkezése, így a 22—25. §-ok is használják a székhely megjelölést és a gyakorlatban sohasem volt vitás, hogy e rendelkezésekben székhely alatt a község (város) a maga egészében értendő. A többi ily értelemben rendelkező jogszabálytól csupán az első folyamodású kir. törvényszékek és járásbíróságok székhelyeinek megállapítása tárgyában 1871. évi július hó 10-én kiadott miniszteri rendelet jelöli meg eltérően a Budapest főváros név alatt egyesített Buda, Pest és Óbuda területére illetékes járásbíróságok székhelyeit. Ámde e rendeletben foglalt táblázatnak ,,a járásbíróságok székhelyei" felirattal megjelölt hasábján nem a járásibíróság székhelyét, hanem azoknak területét is megjelölte, amiből arra kell következtetni, hogy a járásbíróság tekintetében Pestet akarta székhely gyanánt megjelölni, majd a 3013/1877. M. E. sz. rendelet, mely a budapesti III. kerületbeli — azelőtt óbudai — kir. járásbíróságot megszüntette és területét a budapesti kir. törvényszék kerületében levő I. és II. kerületbeli kir. járásbíróságihoz csatolta, elrendelte, hogy ez a járásbíróság 1877. március 1-től kezdve „budapesti L, II. és III. kerületbeli kir. járásbíróság" címei viselje. Külön járásbíróság székhelyéről ez a rendelet sem rendelkezett. Ezek szerint a budapesti I—III. ker. kir. járásbíróság tekintetében a Buda, Pest és Óbuda egyesítése után, vagy bár azelőtt, de az egyesítés tekintetbevételével alkotott törvényekben és kibocsátott rendeletekben nincs olyan rendelkezés, amely ennek a bíróságnak a székhelyéül Budapest székesfővárosnak valamely elhatárolt részét jelölné meg, a budapesti központi kir. járásbíróság székhelyéül pedig az ennek a járásbíróságnak a felállításáról rendelkező külön törvény kifejezetten Budapestet a maga egészében és nemcsak ennek valamely részét jelöli meg. Dr. P—ő. A haszonvétel végrehajtása. A családi hitbizományról szóló törvényjavaslat 28. §-a értelmében a hitbizományi ingatlanokra bekebelezett jelzálogjogok a felszabadult ingatlanok haszonvételét terhelik. A bizottsági szöveg ezt az intézkedést azzal egészíti ki, hogy ha a felszabaduló ingatlanok állagára a felszabadulás után bejegyzett jelzálogjog alapján az ingatlant elárverezik, az árverési vételárból való kielégítés szempontjából a leiszabadulás előtt az ingatlan haszonvételére szerzett zálogjogot úgy kell tekinteni, mintha az az ingatlan állagát terhelné. Kérdés ezek után, hogy akkor, ha a felszabaduló ingatlan nem kerül árverésre, hogy történik a követelés behajtása a haszonvételi jogból? A Vht. 208—213. §-ai arra az esetre vonatkoznak, ha a végrehajtást szenvedő javára saját vagy idegen ingatlanon haszonélvezeti jog van bekebelezve. A haszonvételi jog ugyan közel áll a haszonélvezeti joghoz külső megjelenési formájában és lehetne arról szó, hogy joghasonlóság alapján a Vht. vonatkozó rendelkezései nyerjenek