Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - Törvénykezési illeték s az átalányrendszer

476 korlat szerint a kereseti kérelem, az előkészítő irat, válaszirat, tárgyalási jegyzőkönyv és az ítélet külön-külön volt illetékezendő, a jövőben azonban a felperes által a perfelvételre kitűzött határnapon a tárgyalás megkezdésekor a jegyzőkönyvön lerótt illeték lerovásával úgy a fel-, mint az alperes minden néven nevezendő további, a meghagyásos eljárással kapcsolatos vagy a meghagyásos eljárásból keletkezett perbe tartozó kérelem illetékének lerovása alól mentesül, kivéve természetesen a végrehajtási kérelem illetékét, nemkülönben az okirati vagy jogügyleti illeték alá eső irat, vagy jogügylet után járó illetéket. A rendelet 4. §-a az illeték megfizetésének elmulasztásához fűződő szankciókat tartalmazza. Ezek a joghátrányok súlyosak. A bíróság mindaddig nem indítja meg az eljárást, amíg az illetékátalány lerovására kötelezett fél az esedékes illetéket le nem rótta. A bíróságok munkája is azzal, hogy ellenőrizni tartoznak azt, vájjon a fél az illetéket szabályszerűen rótta-e le, kétségtelenül szaporodik. A 4. §. a továbbiakban azzal foglalkozik, hogy milyen joghátrányok érjék a felet az esetben, ha az illetéknek csak bizonyos részét mulasztotta el a fél leróni. Bélyeghiány esetén a meghagyás kibocsátása iránt előterjesztett kérelmet alperesi ellentmondást vagy kifogást, illetőleg az előterjesztett fellebbezést, a bíróság a félnek a Pp. 140. §-a szerint visszaadja, illetőleg a hiány pótlására felhívja, ismételt hiányos illeték lerovása esetén pedig a Pp. 141. §-a alkalmazásával visszautasítja. A legsúlyosabb joghátrányt kétségkívül az illetékátalánynak a harmadik eljárási szakban történt hiányos lerovásához fűzi a rendelet. Ebben az esetben ugyanis a mulasztásnak a Pp. 439, és 446. §-aiban szabályozott következményei siujtják az illetéket hiányosan lerovó felperest. Ugyanez a szakasz -foglalja magában a hiányosan illetékezett iratok leletezésére vonatkozó jogszabályokat. E szerint abban az esetben, ha a hiányos illetélerovás ellenére a fizetési meghagyást a bíróság kibocsátotta, a leletezés alapján csupán az átalányösszeg egyszeres összege követelhető, sőt, ha a bíróság a Pp. fentebb már jelzett 140. vagy 141. §-a szerinti visszaadás vagy visszautasítás módozatait tartotta alkalmazandónak, leletezésnek egyáltalában nincs helye. Nem vonatkozik természetesen ez az intézkedés az okirati illeték alá eső, hiányosan felbélyegzett okiratokra. A szegény jogon való perlekedésnél csupán az összegszerűség tekintetében történt változás, annyiban, hogy a jövőben az illetékfeljegyzésnek csupán a 2000/1936. P. M. számú rendeletben meghatározott átalány-összeg erejéig van helye. A rendelet 7. §-a az illeték visszatérítéséről intézkedik. Kimondja azt, hogy azon a címen, hogy a megindított, de később valamely ok következtében elmaradt vagy félbemaradt eljárási szak után lerótt illeték vissza nem követelhető és azt, hogy a kereseti kérelem leszállítása az illető perszakon belül, nem érinti az illeték mérvét. Természetes azonban, hogy a következő perszakokban a csökkentett