Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - Törvénykezési illeték s az átalányrendszer

475 eladni, kiknek állandó lakóhelye az útlevél szerint Svájc (Hollandia vagy holland gyarmatok) területén van. Zárolt pengőösszegek felhasználásával Svájcból (Hollandiából vagy holland gyarmatokról) Magyarországra irányított csoportos utazásokon ugyancsak kizárólag oly személyek vehetnek részt, akik a fenti feltételnek mgfelelnek. A Svájc (Hollandia) területén 1936. évi augusztus 1. napja után forgalomba hozott utazási pengőcsekkeknek, illetve a Svájcból (Hollandiából) ez időpont után Magyarországra irányított csoportos utazások költségeinek fedezésére szolgáló pengőösszegek 37 %-a konvertibilis devizának a MNB-nál való beszolgáltatása utján szerzendő meg, 63 %-a pedig svájci (hollandiai) pénzintézetek javára a Hitelrögzítő Megállapodás előírásai értelmében kamat jutalék, költség illetve tőketörlesztés címén lefizetésre kerülő pengőösszegekből fedezendő. Dr. P—ő. Törvénykezési illeték s az átalányrendszer* A törvénykezési illeték lerovása szempontjából a gyakorlatban két rendszer ismeretes. Az egyik szerint a bírói eljárás folyamán előforduló iratok mindegyike magasabb vagy alacsonyabb értékkel illetékezendő, míg a másik szerint a bírói cselekmények után egy tételben előre meghatározott illeték rovandó le. A jogkereső közönség szempontjából célszerűbb eme utóbb említett átalányrendszer. Ennek az átalányrendszernek egy újabb változatát hívta életre az 1936. évi XXII. t.-c, továbbá a 2000./1936. P. M. sz. rendelet és a fentiek végrehajtása tárgyában megjelent 105.400/1936. P. M. sz. rendelet. Ez a Pp. 8. és 9. címeiben szabályozott fizetési meghagyásos eljárásban 400 P-s értékhatárig az átalányilleték bevezetésével az eddigi rendszerrel szemben lényeges változásokat tartalmaz az összegszerűség, a lerovásra kötelezett fél, de legfőképen az illetéklerovásnak időpontja, mikéntje, a szabályszerű lerovás elmulasztásához fűződő jogkövetkezmények szempontjából. A rendelet 1. §-a az egész fizetési meghagyásos eljárást négy perszakra tagolja. Az első perszak a kérelem beadásától az ellentmondásig, illetőleg az alperesi kifogás előterjesztéséig; a második az ellentmondástól a perfelvételi tárgyalás megkezdéséig; a harmadik a perfelvételtől annak befejezéséig, beleértve az elsőbírói határozatot is; végül a negyedik perszak a fellebbviteli eljárás megindításától a per befejezéséig terjed. A átalányilletéket leróni az első és a harmadik perszakban a felperes tartozik, a másodikban az ellentmondással élő alperes, a negyedik perszakban pedig a fellebbvitellel élő fél. Az 1. §-ban eljárási szakaszonként megállapított illeték mérve tekintetében a gyakorlat szempontjából a iharmadik perszakra megállapított szabályok bírnak a legnagyobb jelentőséggel. Az eddigi gya-