Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Egyes kérdések a részletügyletek köréből

47 vételi és eladási megbízásaik kiegyenlítésére, egymásközt is. A napi összes kompenzáció eredményeképen fennmaradó vételi vagy eladási többlet mikénti rendezéséről az M. N. B. intézkedik. Amennyiben a M. N. B. a napi összes kompenzáció eredményekép fennmaradó vételi vagy eladási többletet nem egyenlíti ki, úgy a rendezetlen megbízások mikénti elosztása (repartitio) iránt a magyar-német devizakompenzációban történik intézkedés. A lebonyolító bankok megbízóikkal a hivatalos pénz-, illetve áruárfolyam alapján tartoznak elszámolni. A hivatalos árfolyamon számított pengőellenértéken felül a márkakövetelést eladó félnek (exportőr) a kompenzáció napján jegyzett vételi (alacsonyabb) felárat kell tértiteni, a márkakövetelést vevő féltől (importőr) pedig a kompenzáció napján jegyzett eladási (magasabb) felárat kell beszedni. Felmerülhet itt az a kérdés, hogyha az adós az importőr lakhelyének valutájában kiállított váltót adott (pl. 100 RM.), vájjon az importőr a RM. hivatalos árfolyamán felül felárat is követelhet-e? A külföldi valutában kifejezett váltóösszeg jellege attól függően, hogy effektivitás kikötve nincsen vagy kiköttetett-e, jelenthet 1. számolási értéket, 2. jelenthet pedig természetben való teljesítést, illetve oly mérvű teljesítést, amelyből a természetben való teljesítés eszközölhető. 100 RM. effektív kikötés nélkül számolási értéket jelent, melynek átszámítási kulcsa a K. T. 326., illetve a 4500/1931. I. M. számú rendelet értelmében a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett hivatalos árfolyam. Az effektivitás kikötése, mely a váltóösszeg természetben való szolgáltatását jelenti, többet követel az adóstól, mert nem számolási értéket jelent, hanem természetben való teljesítést, illetve olyan öszszeg szolgáltatását, mely összegből a hitelező (váltóbirtokos) a váltóösszeget külön kiadás nélkül beszerezheti, mintha csak a szolgáltatás az adós részéről valóságos német bankjegyben történt volna. Már pedig az ilyen valóságos német bankjegy beszerzése csak oly módon történhetik a hitelező külön károsodása nélkül, ha az adós a hivatalos árfolyamon felül szolgáltatja azt a felárat is, mely a hivatalos árfolyamban kifejezett ellenértékkel együtt jelenti csak azt a vételárat, melyért az effektív márka megvásárolható. Nézetem szerint tehát az idegen valutában kifejezett váltóöszszeg az effektivitás megjelölése nélkül magában véve a lejáratkor való hivatalos árfolyamon felül felpénzzel történő fizetési kötelezettséget még nem jelenti, míg az effektív összegben megjelölt külföldi valuta ennek természetéből folyóan árfolyamot és felárat jelent. Az 1934. április l.-e előtt esedékes német áruszállításból eredő ú. n. „régi követelések" elszámolása és a Németországba behozott tranzit-áruk és az áruforgalom keretén kívül eső fizetések (utazás, gyógykezelés, tanulmányi út, támogatás, illetmények, nyugdíiak stb.) igénylési, engedélyezési és folyósítási rendje ugyanúgy történik, mint eddig. Az utóbbi csoportra kiutalt márkaösszegek az M. N. B.-nál történő lehívás napját megelőző hétköznapon jegyzett eladási (magasabb) felárral számolandók el a M. N. B.-nál. Amennyiben fennáll a lehetőség arra, hogy egy magyar és egy német szerződő fél kölcsönös áruügylet alapján közvetlenül és külön számoljon el, különösen oly árukra nézve, amelyeknek biztosított értékesítésére súly helyeztetik, ily elszámolást a két ország illetékes helyei kölcsönös egyetértéssel engedélyezhetnek. Az átmeneti intézkedések tekintetében a Magyar Nemzeti Bank azokat az exportőröket, akik 1935. évi december hó 4-ig bezárólag márkabeszolgáltatási kötelezettséget vállaltak, mentesíti beszolgáltatási kötelezettségük alól, ha a javukra befizetésre kerülő márkaösszegeket valamely lebonyolító bank útján a magyar-német devizakompenzáció keretében eladják. Az ily követelésekkel rendelkező