Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - A székesfővárosi lakásbérleti szabályrendelet egyes kérdéseinek megbeszélése a dr. Sömjén - dr. Vitéz-féle kommentár nyomán

452 napjától kezdve a késedelem tartamára akkor is követelhető kamat, ha azt a szerződésben nem kötötték ki (Kúria 450/1901. és 4314/1928. sz. határozat (Dtv. 3. f. XXL 150. Jh. IV. 974.). Ha a bérleti szerződésben késedelem esetére 5%-nál magasabb kamat van kikötve, az 1896: XXXV. t.-c. 1. §-a értelmében a bérlő ezt köteles fizetni, de a bérleti szerződés alapján az Országos Hitelügyi Tanácsnak 8200/1935. M. E. sz. rendelettel közzétett 3/1935. sz. határozata értelmében ezidöszerint a tőkének évi 7-5%-át meghaladó 'kamatot bírói úton érvényesíteni nem lehet. íme tehát a rendelet csak azt határozza meg, mikor kell a bért fizetni. Szerzők ennek kapcsán, a helyzet átgondolásával, kitérnek arra a kérdésre, jár-e és mekkora kamat. A béremelés korlátozásáról szóló 20. §. kapcsán egyebek között ezt mondják: ,,A béremelés nem felmondás. A béremelés a bérlőhöz intézett ajánlat a bérleti szerződés megváltoztatása iránt . . . , amelyre a magánjognak az ajánlatra vonatkozó szabályai (Mt. 9501—956. §§.) irányadók. Ehhezképest abban az esetben, ha a bérlő a béremelést tárgyazó (szóbeli vagy írásbeli) nyilatkozatra (levélre) nem válaszol, vagy azt visszautasítja, a béremelésnek jogi hatása nincsen; a béremelés el nem fogadását tehát nem lehet hallgatólagos felmondásnak minősíteni. Viszont ugyanilyen jogi hatása van a bérlő részéről bérleszállítás iránt a bérbeadóhoz intézett felihívásnak; abból, hogy a bérbeadó* a bérlőnek idevonatkozó ajánlatára egyáltalán nem válaszolt vagy azt kifejezetten nem utasítja vissza, nem következik, hogy a bérbeadó a bé<rleszállításhoz hozzájárult és nem jelenti a bérletnek a bérlő részéről történt hallgatólagos felmondását". Más: A 23. §. 1. bek. szerint utcára nyíló ipari vagy kereskedelmi célra bérelt helyiség bérlője mind a határozott, mind a határozatlan tartamú bérletet rögtöni hatállyal felmondhatja és a bérbeadótól rögtöni hatályú felmondás következtében előállott kárának megtérítését 'követelheti, ha írásbeli hozzájárulása nélkül szakmájához tartozó ipar vagy kereskedés gyakorlására a bérbeadó a bérleményt magábanfoglaló épületben ugyanarra az utcára nyíló helyiséget ad bérbe". Szerzők megjegyzik: ,lényegében a tisztességtelen versenyről szóló jogszabályok kiegészítését célozza a bérleti jogviszonnyal kapcsolatban, mert a gyakorlat szerint az, hogy iparos vagy kereskedő olyan házban bérel utcára nyíló helyiséget, amelyben már a szakmájához tartozó iparosnak vagy kereskedőnek — ugyanarra az utcára nyíló — bérelt helyisége van, az üzleti tisztességbe vagy jóerkölcsökbe nem ütközik. A rendelkezés alapgondolata helyes, de nem védi kellően a bérlő érdekeit, mert egyfelől nem zárja ki azt, hogy szakmabeli bérlő a szomszéd házban, esetleg közvetlenül a bérlő helyisége mellett béreljen üzleti helyiséget, vagy szembenálló házban béreljen, másfelől nem kényszerítő jogszabály, a bérbeadó tehát a szerződés kötésekor vagy utóblb is írásba foglalandó megállapodás (2. §. 2. bek. c. pontja) útján ikizárhatja a bérlőnek a rögtöni hatályú felmondásra vonatkozó jogát, másfelől kerékkötője ez a rendelkezés annak, hogy egyes szakmákhoz tartozó iparosok és kereskedők bizonyos utcákban vagy bér-