Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Egyes kérdések a részletügyletek köréből

28 Bár a bizottsági szöveg az itt tárgyalt legkirívóbb hibákat helyrehozta és valószínű, hogy a törvényhozás a bizottság szöveg szerint fog határozni, szükségesnek tartottam, hogy a javaslatnak e téves rendelkezéseire — pro futuro — a figyelmet felhívjam. P. T. Egyes kérdések a részletügyletek köréből. Kevés része van az újabb törvényhozási problémáknak, amely olyan kimerítő jogászi megvilágításban részesült volna, mint a részletügylet. A XI. Magyar Jogászgyülés behatóan foglalkozott vele, majd teljes ülésén tárgyalta a Magyar Jogászegylet,1} ahol a hitel jognak két óriása Szászi-Schwarz Gusztáv és Nagy Ferenc állottak egymással szemben és mellettük még olyan nem csekély jelentőségű személyiségek, mint Márkus Dezső, lmling Konrád, Vavrik Béla és mások állottak ki a porondra. Minisztériumi tervezetek készültek 1891., 1896. és 1899. évben, majd a háború alatt 1916-ban. Az 1899. évi tervezetet indokolásával együtt közzé is tették és az irodalom bőséges kritikai anyaggal válaszolt rá. A törvény mégsem született meg. Csak az történt, hogy az 1916. évi törvénytervezet lényeges rendelkezéseit, a háború esetére szóló kivételes hatalom alapján, de csupán a varrógépügyletekre korlátolva, rendelet formájában bocsájtották ki (4712/1916. M. E. rend.), — később ezt a rendeletet a mezőgazdasági gépekre is kiterjesztették (4838/1917. M. E. rend.). Mindkét rendeletet azonban a kivételes hatalom alapján, kibocsájtott más rendeletekkel együtt, a kereskedelemügyi miniszter javaslatára 1922-ben hatályon kívül helyezték. Folyó év nyarán az igazságügyminiszter átiratot intézett az ipari és kereskedelemügyi miniszterekhez, amelyben reámutatott a részletügyletek szabályozásának aktuális fontosságára és kérte, hogy az érdekképviseletek véleményét szerezzék be a következő kérdésekre: 1. Szükséges-e a mai gazdasági viszonyok között az árurészletügyletet a magánjog általános szabályaitól eltérően szabályozni? 2. A szabályozás általános legyen-e, vagy pedig csak bizonyos árukra vonatkozó részletügyletekre terjedjen ki? 3. Milyen áruk adás-vételére terjedjen ki a szabályozás? 4. Árurészletügyletnél lehessen-e az eladó javára a tulajdonjogot fenntartani s milyen feltételek mellett? 5. Kötbért lehessen-e kikötni? *) L. „Jogászegyleti Értekezések" XIV. köt. 5. és 6. füzetében, 1896. okt. 10., 17., 24. és 31-én tartott tanácskozások anyagában. Szoros összefüggésben van Schwarz Gusztávnak itt elfoglalt álláspontjával 'korábbi tanulmánya: ,,A Tu'lajdonfenntartás Hatálya", 1886.