Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Egyes kérdések a részletügyletek köréből

29 6. A hátralékos vételárkövetelés biztosítására lehessen-e váltót venni? 7. Az elállási jog gyakorlása esetében lehessen-e használati díjat követelni, vagy az értékcsökkenés megtérítését s milyen mértékben? Az út bőségesen ki van taposva. A válaszok végeredményében nem lesznek mások, mint a 35—40 évvel ezelőtt elhangzott pro és kontra érveknek ismétlései, legfeljebb átszínezve azokkal a gazdasági viszonyokból merített motívumokkal, amelyek forgalmi életünket ma irányítják. Az irányelvek: ,,a vevő adós védelme", a ,.részletügyleteknek a lehetőség szerint való meg nem akadályozása, „szerződési szabadság elvének fenntartása vagy annak hol erősebb, ihol gyengébb mértékben cogens jogszabályokkal való korlátozása", — mind nem újak. Felmerültek már a háború előtt s ha az akkori idők vitáit olvassuk, alig hiszszük, hogy azóta évtizedek multak el, mert most is frissen, aktuálisan hatnak. A részletügyletek szabályozása kérdésének felvetésével a jogi irodalomra csak az a kötelesség hárul, hogy a régi problémákat megvilágítsa a mai judicatura és az esetleg változott jogszabályok tükrében, vájjon a mai jogszabályok és a mostani jogfelfogásunk szerint ugyanolyan, vagy változott eredményre jutunk-e, mint aminőhez a kilencvenes évek jogászvilágának nagy tekintélyei elérkeztek? I. A tulajdonfenntartás. A pactum reservati dominii állott és áll ma is a részletügyletekkel kapcsolatos jogi kérdések központjában. Ezeknél az ügyleteknél az eladó olyanoknak hitelez, akiknek tulaj donképen hitelképességük nincs, mert a vett áru vételárhátrálékának megfizetésére biztosítékot adni nem tudnak. Kézenfekvő tehát az a gondolat, hogy a biztosíték maga az eladott áru legyen. De hogyan? A részletügyleteknek épen az a gazdasági célja, hogy a vevő azonnal megkapja az árut, ha pedig a vevő azt birtokába vette, az eladó zálogjogot nem tarthat fenn magának, mert bírói gyakorlatunk ragaszkodik az íngó-zálogbaadás reálcontractusi jellegéhez és a constitutum possessorium lehetőségét, — amelyet a bérletnél, sőt a haszonélvezetnél is elismer, — a zálogbaadásnál megtagadja. Mindazon jogrendszerben tehát, amely az eladónak zálogjogi lehetőséget nem biztosít, ki kellett találni egy azt valamíképen helyettesítő intézményt.2) Erre szolgál a tulaj2) A Code Civil 2102. szakasza az eladónak a hátralékos vételár részletre törvényes zálogjogot ad: ,,Les créances privilégiées sur certaina meubles sont: Le prix d'effets mobiliers non payés s'ils sont encore en la possesion du débiteur, sóit qu'il eut acheté á terme ou sans terme/'