Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Közjog és magánjog a hitbizományi javaslatban

25 szándékolt nemzetpolitikai és gazdaságpolitikai irányelvek szellemében történt. A javaslat tárgyalta hitbizományi kérdésekben legalább is olyan fontos érdekek forognak kockán, mint a tagosítás vagy a földbirtokrendezés során. Mégis az igazságügyminiszter csak közvetve, a hitbizományi bíróság közbenjöttével hallgatja meg a feleket, tehát annak a szervnek közvetítésével, mely maga nem dönt csak véleményez, ennek ellenére jogorvoslatra mód nincs, noha magánszemélyek jogviszonyai felett történt súlyos anyagi érdekeket érintő döntés. Ezzel szemben a kérdés tisztán magánjogi jellegének figyelembevétele mellett a bíróság döntésének esetében mód adatnék arra, hogy az esetleg felmerült hibák a felsőbíróságok által korrigáltassanak. A képviselőiház igazságügyi és f öldmivelésügyi bizottsága a 3. §-t egyebek közt oda módosította, hogy a földmivelésügyi miniszter földbirtokpolitikai szempontból a hitbizományi bíróságot kötelezően nyilatkozik a kötöttségben tartandó és felszabadítandó vagyontárgyakról, mire a hitbizományi bíróság a várományosok, hitbizományi gondnok és a gazdasági felügyelőség illetve erdőfelügyelőség meghallgatása után kijelöli egyrészt a kötöttség alatt maradó, másrészt a felszabaduló vagyontárgyakat. A bizottság jelentése szerint ugyanis ez a módosítás eloszlatja azt az aggályt, mintha ez a törvényjavaslat a hitbizományi birtokosokat a kijelölési eljárással kapcsolatban a kormánytól függő helyzetbe kívánná hozni. A bizottságnak ez az indokolása első pillantásra elég soványnak tűnik, lényegében azonban sokat mond, mert azt fejezi ki, ami a közjogi és magánjogi jogviszonyok mindenkori elválasztásának főoka: hogy a magánjogi jogviszonyokat hatalmi beavatkozással rendezni nem lehet. Ez az indokolás egyben cáfolata nemcsak az eredeti szöveg annak az indokolásának, hogy a szóbanforgó kijelölés elvont természete szerint is nem közigazgatási, hanem bírói funkció, hanem elismerése annak, hogy megfelelő szerv közreműködésével a bíróság minden kérdésre megnyugtató módon határozhat, feltéve, hogy az elébe terjesztett kérdés magánjogi természetű. A magánjogi jogviszony közjogivá való átminősítését a javaslat következetesen végigvezeti. így a 9. §. esetében, ha a több hitbizomány felállítását rendelő alapító levél akként rendelkezett, hogy az egyik hitbizomány várományosok hiányában a többi hitbizományi birtokos közös birtoklása és kezelése alá kerüljön és az így közös birtoklás és kezelés alá került hitbizományt a hitbizományi birtokosok között egyenlő arányban kell megosztani. A megosztással az ilyen hitbizomány megszűnik és a megosztás folytán keletkező vagyonrészeket a közös birtoklásra és kezelésre jogosítottak hítbizományához kell csatolni. A megosztás kérdésében ugyancsak az igazságügyminíszter a 3. §-ban meghatározott eljárás során és az ott meghatározott eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával határoz. A helyzet itt még világosabb mint a 3. §. esetében. Mig ott kötöttség alatt álló ingatlan mely részének felszabadítása a vita tárgya, addig itt várományosok hiányában megszűnt hitbizomány, tehát nem kö-