Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Közjog és magánjog a hitbizományi javaslatban

26 tött vagyon megosztása a feladat. Ez a legtisztább magánjogi eset, mit azonban a javaslat az igazságügyminíszter szabályozási körébe von. Hogy miért, erre a javaslat indokolása nem ad választ. Kiindulni a 3. §. indokolásából viszont nem lehet, mert ebben az esetben elvont természetű kérdések nem játszanak közre; két hitbizomány tehát erkölcsileg egyforma jelentőségű két vagyontömeg áll szemben egy megosztandó harmadik vagyontömeggel, így csupán e harmadik vagyontömeg lehető legigazságosabb megosztásáról, tehát tisztán vagyonjogi esetről van szó, mintha két testvér állana szemben a reájuk háruló és természetben megosztandó vagyontömeggel. Semmi indoka tehát annak, hogy ez a kérdés is elvonassék a rendes bíróság elől, még kevésbbé, hogy az érdekeltek megfosztassanak a jogorvoslatok lehetőségétől. Hiszen még ha az igazságügyminiszter mintegy törvényben kirendelt választott bírónak lenne tekinthető, akkor is lenne bizonyos tekintetben jogorvoslatnak helye. Ezek a rendelkezések erősen belevágnak a magyar magánjog rendszerébe és mint veszélyes előzmény, irányadóvá válhatnak más törvényi szabályozás esetében is. A bizottsági jelentés e §-t oda módosítja, hogy a megosztás kérdésében a hitbizományi bíróság határoz. Mig az eredeti javaslat a jogvitának az igazságügyminiszter hatáskörébe való utalását nem indokolja, addig a bizottsági jelentés a módosítást ,,a 3. §-ra vonatkozó érdemi módosításra figyelemmel" okolja meg. Ezzel szemben a javaslat kifejezetten közigazgatási funkciókat hárít a bíróságra. így a hitbizományhoz tartozó vagyontárgyak jelzáloggal vagy más dologi joggal való megterheléséhez, azok bérbe vagy haszonbérbe adásához a hitbizományi bíróság jóváhagyása szükséges. A javaslat a bíróság engedélyét kívánja meg ahhoz, hogy a hitbizományi vagyon állagához tartozó pénztőkét a hitbizományi birtokos a hitbizományhoz tartozó gazdasági üzemekben szükséges forgótőke céljaira felhasználja, vagy hasznos beruházások céljára igénybe vegye. Hasznos beruházások céljára engedélyezett kölcsönt a hitbizományi terhelő hatállyal csak a hitbizományi bíróság rendelkezése alapján szabad folyósítani. A vagyonkezelő kijelölésének jóváhagyása vagy elmozdítása ugyancsak a bíróság feladata. A most hatályos törvényes rendelkezések hasonló szabályait már megszoktuk. Mégis szembeállítva e szabályozást azzal, mely viszont a magánjogi viszonyok rendezését a bíróság jogköréből elvonja, a törvényjavaslat szokatlan szembehelyezkedése az általános jogi elvekkel még szembeszökőbb. A javaslat szerint a hitbizomány a kir. törvényszék, mint hitbizományi bíróság felügyelete alatt áll. A bíróság, mint ilyen, a gondnok javaslatára bármely várományos kérelmére és hivatalból is a hitbizományi birtokost számadások bemutatására, felvilágosítások adására és a meghatározott gazdasági üzemtervnek, gazdálkodási módnak vagy egyéb kezelési szabályoknak alkalmazására kötelezheti. Ez a feladat kellő magángazdasági, különösen mezőgazdasági és erdőgazdasági szakismereteket is kíván. A javaslat mégis a bíróságra bízza ennek elvégzését, noha