Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - A gazdaadós eljárási joga

64 több tulajdonosa Van és valamennyi együttesen kéri az ingatlan védetté nyilvánítását, mindegyik' tulajdonossal szemben ingatlan-illetőségeik figyelembe vétele mellett és a terhelési mértéke szempontjából külön volnának vizsgálandók a védettség előfeltételei. Mi történik azonban akkor, ha az egyetemleges adóstársak nem ugyanazon telekkönyvi jószágtestnek tulajdonosai vagy ha nem valamennyi tulajdonos együttesen kéri az ingatlan védetté nyilvánítását? Előfordulhat, hogy egyik egyetemleges adóstársnak 1000 P kataszteri tiszta jövedelmű ingatlana van, míg a másiknak 600 P jövedelemmel bír az ingatlana. Egyetemleges adósságuk 10.000 P. Eszerint mindketten külön-külön igényelhetik a védettséget, míg ha egy telekkönyvi jószágtestnek volnának közös tulajdonosai és együttesen kérnék a védetté nyilvánítást, akkor nem kapnák azi meg. Konkrét esetet tudunk felhozni arra nézve, hogy egy telekkönyvi jószágtest közös tulajdonosai, kik egyetemleges adóstársak, egyszerre kérték a védettséget, de külön-külön kérvényben. Ugyanazon bíróság egyszerre döntötte el a védettség kérdését, de az összes adósokra nézve külön-külön végzéssel és mindegyiknél külön-külön figyelembe vette az egész egyetemleges adósságot. Vagyis fenti példával élve, annak ellenére, hogy a közös gazdálkodást folytató egyetemleges adóstársak mondjuk 1600 P jövedelemmel bírtak volna és elterhelésük csak 10.000 P volt, mégis megkapták a védettséget (egri kir. Törvényszék: Pkf. 307/1934/4. sz., Pkf. 308/1934/3. sz„ Pkf. 309/1934/4. sz. és Pkf. 389/1934/3. sz.) Ugyan dr. Tunyogi Szűcs miniszteri osztálytanácsos úrnak a Tébe könyvtár 75-ik számaként megjelent: ,,Az adós gazdák szükségjoga" című kitűnő munkája 108-ik oldalán a 14.000/1933. M. E. sz. rendelet 34. §-ához fűzött megjegyzés gyanánt le van vezetve szerző ama véleménye, amely szerint a rendelet 34. §. 5-ik bekezdése elsősorban a védetté nyilvánítás kérdésében folytatott eljárás gyors lebonyolítását célozza, a köteles szolgáltatások mértékének megállapításakor azonban a perbíróság határozata az eset körülményei szerint kijavíthatja a méltánytalannak tartott következményeket és érvényt szerezhet az anyagi igazságnak, amennyiben az egyetemleges adósokra tekintettel az adós által kedvezményesen fizetendő követelésrészt aránylagosan lehet megállapítani. Sajnos azonban ez csak a kitűnő szerző magánvéleménye, mert a 14.000/1933. M. E. sz. rendeletben és az azóta hozott többi rendeletekben sincs e kérdés a hivatkozott 34. §. 5-ik bekezdésétől eltérően szabályozva. Ez a hiány azzal a következménnyp.l jár, hogy a bíróságok a rendelethez alkalmazkodva, ezt a magánvéleményt nem osztják, hanem amikor a köteles szolgáltatás mértékát a rendelet alapján megszabják, az idézett anyagi igazságnak nincs mód érvényt szerezni. Ugyancsak konkrét eseteket tudunk felhozni erre nézve. Négy gazdaadós összesen 70.000 P-vel tartozik, mint egyetemleges adóstárs két hitelezőnek. A, hitelezőnek I. helyen 30.000 P-vel, B. hitelezőnek II. helyen 40.000 P-vel. A négy adós közös gazdálkodást folytat a