Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - A gazdaadós eljárási joga

Hó közös birtokon, illetve I. sz. adós saját birtokán kívül özvegyi haszonélvezeti jog alapján élvezi II., III. és IV. sz. adósok ingatlanának jövedelmét is. A gazdálkodás azonban közös. I. sz. adós ingatlanrésze 1214.13 P kataszteri tiszta jövedelemmel bír, II. sz. adós birtokrészének jövedelme 598.34 P. III. sz. adós birtoka 564.86 P és IV. sz. adós birtoka 564.86 P kataszteri tiszta jövedelmet hoz. Mindegyik védett. A köteles szolgáltatást pedig a következőképen teljesítik: I. sz. adós birtokának kataszteri tiszta jövedelme 1214.13 P, ennek 30-szorcsa 36.423.90 P. A.-nak, mint I. helyű hitelezőnek fizet a rendeletben előírt 4% kamat és 1% töketörlesztés fejében 1500 P-t, a II. helyű hitelezőnek a kat. tiszta jövedelem 30-szorosán belül mutatkozó 6.423.90 P után fizet 321.19 P-t. II. sz. adós birtokrészének jövedelme 598.34 P. Ennek 30-szorosa 17.950.20 P. Ezen összeg az A. hitelező 30.000 P követelésének határán belül esik. II. sz. adós akkor, amidőn a hitelezők kamatfizetést kérnek tőle kijelenti, hogy egyetemleges adóstársa, az I. sz. hitelező már kifizette a rendelet szerint köteles szolgáltatást és így neki semmit sem kell fizetnie. Ugyanezt jelenti ki III. és IV. sz. adós is. A bíróság ezt az érvelést elfogadja. Eszerint három fiú és anyjuk az apától örökölt közös birtok után, melynek kataszteri tiszta jövedelme 2942.19 P, összes terhe pedig 70.000 P, tehát a teher a 30-szoros jövedelmet, 88.265.70 P-t el sem éri: összesen 1.821.19 P kamat és tőketörlesztést fizet. Holott az anyagi igazságnak az felelne meg. ha legalább is a 30-szoros terhelésen belül eső 70.000 P-nek 5%-át, vagyis 3.500 P-t fizetnének. (Egri kir. törvényszék Pkf. 2143 1934 3., Pkf. 2149 1934 3.. Pkf. 2145 1934 3., Pkf. 2140 1934 3.) Szerény nézetünk szerint tehát szükséges volna a 14.000 1933. M. E. sz. rendelet 34. §. 5-ik bekezdésének kiegészítése rendeletileg oly formában, hogy ilyen kirivó eset elő ne fordulhasson. Ugyancsak nem szól dr. Tunyogi Szűcs osztálytanácsos úr cikke a telekkönyvön kívüli tulajdonszerzésről, kivéve öröklés esetét. Konkrét esetben a telekkönyvi tulajdonos lemondott védettségégéről és az I, bíróság a tulajdonos és a hitelező közös kérelmére a védettséget törölte is. Harmadik személy felfolyamodással él azon az alapon, hogy becsatol egy szerződést, melyben azt állítja, hogy abban neki a telekkönyvi tulajdonos az ingatlant telekkönyvön kívül eladta volna. A felfolyamodásra adott észrevételekben a telekkönyvi tulajdonos tagadja, hogy ezen irat hatályos volna s hogy ő ingatlanát egyáltalán eladta volna. A hitelező hivatkozik arra. hogy: 1. a telekkönyvi tulajdonos vele szemben lemondott a védettségről és adós s hitelező közös kérvényben jelentették be a bíróságnál a védettség megszüntetése iránti kérelmet, 2. telekkönyvön kívüli átruházásról nem tudott s nem tud, 3. gazdamoratóriális perenkívüli s gyors elintézést követelő ügyben tulajdoni Vitának nem lehet helye a telekkönyvi nem vitás tényleges állapottal szemben, 4. a telekkönyvi tulajdonos s a telekkönyvön kívüli állítólagos vevő között per van folyamatban, mely hoszszabb contradictorius eljárás s annak eredménye előre nem anticipál5