Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - A gazdaadós eljárási joga

58 előterjesztésének tekintendő; az így előterjesztett új kérelem felett a tárgyalást nem lehet azonnal megtartani, hanem új határnapot kell kitűzni és azon kell a kérelem felett érdemben határozni (székesfehérvári tsz. Pkf. 1229/1934/6.). A törvényszék feloldotta az elsőbíróság .végzését, mert az érdekeltek meghallgatására kitűzött tárgyalásra a gazdaadós nem idéztetett meg, hanem annak felesége (szekszárdi tsz. Pkf. 1585/1934/12.). A meghallgatást az elsőbíróság által kibocsátott írásbeli felhívás nem pótolja (miskolci tsz. Pkf. 2329/1934/10.). Ha az érdekeltek valamelyike a kitűzött határnapon idézés dacára nem jelenik meg, az ügy szüneteltetésének nincs helye, hanem a telekkönyvi rendtartás szerint az előterjesztett kérelmet érdemben kell elintézni; ezért célszerű a tárgyalásra az érdekelteket az elmaradás jogkövetkezményeinek megjelölésével és azoknak terhe alatt megidézni (miskolci tsz. Pkf. 5598/1934/15.). A rendeletek nem adnak módot a törlési kérelem tárgyában kitűzött tárgyalás! elhalasztására és az érdemi elintézésnek bizonytalan ideig függőben tartására, ezért a törvényszék megítélése szerint a törlést kérő hitelező részéről előterjesztett halasztási kérelem lényegében a törlési kérelem visszavonásának tekintendő (bajai tsz. kirendeltség Pkf. 10.779/1934/7 ). A tárgyalási határnapnak a törlést kérő hitelező részéről történt elmulasztása a törlési kérelem elutasítására nem szolgálhat okul annál kevésbbé, mert a hitelező beadványában még a tárgyalási határnap előtt bejelentette, hogy a tárgyaláson költségkímélés okából nem jelenik meg, de a törlési kérelmet fenntartja, mert a gazdaadósok fizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget (győri tsz. Pkf. 2348/1934/16.). Utólagos teljesítésre alkalmat kell adni az adósnak, ha őt rosszhiszeműség nem terheli; nem állapítható meg a rosszhiszeműség, ha a hitelező a követelés összegét az adóssal csak a tárgyalási határnap után közölte, előzőleg pedig az adóst a fizetendő összeg közlésével fizetésre fel nem hívta (győri ítélőtábla P. III. 606/1934/40., 654/1934/8 ). Nem elég a gazdaadósokat arra felhívni, hogy kötelezettségük teljesítését a védettség megszüntetésének terhével 8 nap alatt igazolják, hanem ha a gazdaadós az előírt szolgáltatások teljesítésére késznek nyilatkozik, nem mellőzhető a gazdaadós pontos kioktatása arra vonatkozólag, hogy hova é9 mit tartozik teljesíteni (sátoraljaújhelyi tsz. Pkf. 1742/1934/9.). Minthogy perben fog eldőlni, hogy a törlést kérő hitelező követelése egyáltalán és mily összegben áll fenn, a bíróság csak a per jogerős eldöntése után állapíthatja meg, hogy a védettség megszüntetésének előfeltételei fennállanak-e; a folyamatba tett per nem irányulhat a törlést kérő hitelező kijátszására, mert adott esetben a pert még az 1932. évben tette folyamatba a gazdaadós (kalocsai tsz. Pkf. 1183/ 1934.). Oly esetben, midőn a jelzálogilag is biztosított követelés fennállását már két alsófokú bíróság megállapította és csak a harmadfokú döntés van hátra, a követelést a védettség szempontjából fennállónak kell tekinteni s az ez után járó szolgáltatás elmulasztása folytán a védettség törlésének van helye (soproni tsz. Pkf. 1230/1934/10.).