Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - A gyámhatósági tagok és a gyámhatóságok vagyoni felelőssége

35 alkotandó jogszabályok szerkesztésénél milyen nehézségekkel kell megküzdeni. Ezek a nehézségek a dolog természetéből foltnak és még a leglogikusabb koponya és a legtökéletesebb kodifikátor se tudja őket kiküszöbölni. Kifogásolni ebben az irányban legfeljebb azt lehet, hogy számos jogszabály megalkotásánál az államhatalom exponensei már in statu nascendi gondoskodnak arról, hogy adott esetre egy-egy kis kaput hagyjanak szabadon, amelyen át szélesebb, vagy másirányú intézkedési jog gyakorlására nyilik alkalom, mint amelyet maga a szabályozásra váró anyag megkövetel. Fenti hiányosságok kétségkívül enyhülni fognak az irányított gazdálkodás terén már szerzett és még szerzendő tapasztalatok révén és így feltehető, hogy a bizonytalanságok mindinkább csökkenni fognak. Azok kiküszöbölésével azonban számolnunk nem lehet, mert hiszen az idevágó törvényes intézkedések mindig csak többé-kevésbé részletes kerettörvények lehetnek, a kerettörvények alapján megjelenő rendeletek részére pedig sok fogalom és a sok eshetőség szabatos körülírása lehetetlen feladatot jelent. Ezt a szükségképen fenmaradó bizonytalanságot azonban, amely az irányított gazdálkodásnak kétségkívül egyik hányossága, ép oly kevéssé lehet az irányított gazdálkodás elleni argumentumnak felhasználni, mint amennyire az operáció ellen nem argumentum a velejáró fájdalom. E vonatkozásban arra kell törekedni, hogy a gyakorlat és a tapasztalatok segítsék elő a lehetőleg tiszta helyzetek teremtését. A gyámhatósági tagok és a gyámhatóságok vagyoni felelőssége. Irta: Dr. Csorna Kálmán. A gyámhatóságnak a kiskorú felett gyakorolt felügyeleti jogköre elhanyagolásából származó kártérítési kötelessége a római jogból származik.1) A gytv. a gyámság vagy gondnokság tartama alatt szenvedett károk miatt az önjogúvá lett személynek vagy jogutódjának két keresetet ad. Az egyik a tulajdonképeni actio directa tutelae, amely a volt gyám vagy gondnok ellen indítható, a másik az ú. n. actio subsidiaria, amely a gyámhatósági tagok, illetve az azokat alkalmazó hatóság ellen emelhető a gyámság (gondnokság) tartama alatt okozott károk megtérítése iránt. A gyámi tv. 137. §-a értelmében az önjogúvá lett egyén, illetve jogutóda tartozik kártérítési igényét a volt gyám vagy gondnok ellen a gytv. 135. §-a alapján a végszámadásból kifolyóan a feleket bírói útra utasító gyámhatósági ha*) Lásd Dernburg: Das Vormundschaftsrecht stc. 46. old.