Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1935 / 1. szám - A gyámhatósági tagok és a gyámhatóságok vagyoni felelőssége
36 tározat kézbesítésétől számítandó 1 év alatt, a gyámhatósági tagok ellen pedig az előbbi perben hozott ítélet jogerejűségétől számítandó egy év alatt a bíróság előtt érvényesíteni. A határidők elmulasztása miatt a kereseti igény elévül. Ha azonban büntetendő cselekmény forogna fenn, ennek és ezzel kapcsolatban a kártérítési jognak elévülése az erre vonatkozó törvény szerint (1878: V. t.-c. 125. és 166. §§.) ítélendő meg. A törvény rendelkezéséből és a kialakult bírói gyakorlatból a következőket lehet levonni. 1. A törvény rendelkezéséből nem következik, hogy a kártérítési igénnyel csak az önjogú, illetve jogutóda léphetne fel. Ellenben természetes az, hogy a károsult kiskorú vagy gondnokolt nevében a törvényes képviselő még a kiskorúság, illetve gondnokság ideje alatt is felelősségre vonhatja gyám (gondnok) elődjét, esetleg a gyámhatóság tagjait az okozott károk miatt.-') 2. A törvény látszólag csak a gyám vagy gondnok elleni kártérítési igényről szól és az apát nem vonja e körbe; abból azonban, hogy a gytv. 26..§-a a törv. IV. fejezetének a gyám felelősségéről szóló rendelkezését az atyára is kiterjeszti, következik, hogy a gyámhatóság tagjai szintén csak másodsorban felelősek az atya által okozott kárért is.3) 3. A gyámhatóság felelősségének mértékére nézve a gytv. rendelkezést nem tartalmaz. Nem kezesképpen felelős, hanem csak azért a kárért, amelynek bekövetkezése okozati összefüggésbe hozható a törvény által megszabott kötelességeinek elmulasztásával. A gyámhatóság tagjainak felelőssége a köztisztviselők felelősségéről szóló törvényekben (1886: XXII. t.-c. 86. §., XXI. t.-c. 89—92. §§. és 1930: XVIII. t.-c. 64. §-a) megállapított felelősségen túl nem terjed, vagyis felelősek a hivatalos eljárásban akár cselekvés, akár mulasztás által szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okozott, de nem a menthető tévedésből vagy megtévesztésből eredő kárért is, amidőn tehát culpa levis forgott fenn.4) L) Hasonlóan Fodor Magánjog 976. old. és Hattyuffy: A gyámügyi igazgatás kézikönyve 259. old. ') Ugyanígy Fodor id. mű 976. old. és Hattyuffy id. mű 261. old. Ily esetben egy kúriai döntés szerint nem az egy évi, hanem a 32 évi elévülési idő az irányadó (5046/1899.). Sipőcz szerint ez nem helytálló, hanem az elévülési idő a teljeskorúvá válástól, ill. a gyermek halálától számít. (Lásd Fodor id. mű 977. old.). A bírói gyakorlat is eiismeri az apa bírói úton való felelősségre vonásának lehetőségét. Lásd pozsonyi Tábla 20/1909. (Térffy, Hatásköri Jogszabályok III. köt. 193. eset). 4) Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvény 64. §-a másképen hangzik ugyan, lényegében azonban azonos a törv. hat. törvény rendelkezéseivel. Az előbbi szerint a tisztviselő, aki hivatali kötelességének vétkes megsértésével kárt okoz, köteles e kárt megtéri-