Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - Az irányított gazdálkodás jogszabályainak hiányosságai

34 elkerülhetetlen, de arra lehet törekedni, hogy a lehetőséghez képest ne általánosítsunk és ne használjunk gyűjtőfogalmakat olyankor, amikor a szabatos körülírás is lehetségesHátránya ezeknek a jogszabályoknak az is, hogy amig régebben valamely törvénnyel és hozzátartozó végrehajtási utasítással az egész rendezésre váró problémát többé-kevésbé szabályozni lehetett, ma, ugyancsak az anyag szövevényes voltánál fogva a gazdasági törvények nagy része kerettörvény, amivel együtt jár, hogy annak keretei között számos kérdés rendeleti úton való szabályozására kap az illetékes miniszter felhatalmazást. Egy-egy ilyen rendelet pedig sokszor a törvény intencióitól eltérően intézkedik és így szintén bizonytalanságot teremt, aminthogy gyakran látjuk, hogy valamely törvény alapján későbben megjelenő rendeletek az időközben változott viszonyok folytán, egész más szemszökből ítélik meg a kérdést és oly célok érdekében érvényesülnek, amelyek a törvény meghozatalakor nem is szerepeltek. Igaz, hogy a jelenlegi helyzetben, amidőn gyakran válnak intézkedések egyik napról a másikra szükségessé, anélkül, hogy idő volna ezeknek a parlament előtt való megtárgyalására, a rendeletek útján való kormányzás fénykorát éli, mégis a kormánynak ügyelnie kell arra, hogy rendeletek útján csak olyan kérdéseket szabályozzon, amelyek lényeges érdekek miatt a törvényhozás elé nem vihetők. Minden olyan kérdésben azonban, amelyet törvény szabályoz, ügyelnie kellene a rendeleti úton való kormányzás lehető szűk térre szorítására. Az irányított gazdálkodás jogszabályainak legfőbb hiányossága azonban kétségkívül abban rejlik, hogy óriási anyagot ölelvén fel, előre majdnem kigondolhatatlan, hogy milyen eshetőségek fognak felmerülni és így gyakran a törvények és rendeletek leglelkiismeretesebb tanulmányozása után se tudják az érdekeltek, hogy adott esetben mi az, ami az előírásokba ütközik. De nem is tudhatják, mert még ott is, ahol egy-egy ilyen eshetőségre a rendelet szövegezői gondoltak, nagyon gyakran az egyéni kogniciótól függ az értelmezés. Ezek pedig szükségképen oly momentumok, amelyek a ma amúgy is ezer kockázattal küzdő vállalkozót fokozott bizonytalanságba viszik és így nemcsak az adott helyzetben jelentenek ismeretlen veszélyeket, hanem természetszerűleg a vállalkozó szellemre is erősen bénítólag hatnak. Súlyosbító körülmény e tekintetben az, hogy az irányított gazdálkodás keretein belül kitaposott utakról beszélni még nem lehet és így még a precedensek is hiányoznak abban az irányban, hogy egy-egy, az ügy természetéből kifolyólag szabatosan körül nem írható fogalom az arra illetékes tényezők részéről adott esetben milyen értelmezést nyerne. E rövid megjegyzések legkevésbbé se akarnak bírálatot jelenteni kodifikátoraínk munkájával szemben, hanem arra akarnak rámutatni, hogy az irányított gazdálkodás terén alkotott és