Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9. szám - Köztartozások biztosítására bejegyzett jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés

562 Kincstár a bekebelezés sorrendjében kapott kielégítést. A jelzálog járulékos természete folytán a bekebelezés annak a köztartozásnak szolgált ingatlan fedezetéül, amelyet a telekkönyvi kérvényekbe foglalt járulékkimutatás feltüntetett. A 16.400/1933. M. E. sz. rendelet 6. §-a azonban módot nyújt arra, hogy a bekebelezés után keletkezett köztartozások, amelyek nem szerepelhettek a hátralék kimutatásban, tehát amelyeknek fedezetéül a jelzálogjog eredetileg nem szolgálhatott, szintén telekkönyvileg biztosíttassanak. Ez a rendelkezés talán előnyös a kir. Kincstárra és megkönnyíti a Kincstár adminisztrációt, de nem fér össze a magánjogunk elveivel, amely a végrehajtási jelzálogjog bejegyzését csak a meghatározott és esedékessé vált követelés biztosítására alkotta, nem pedig a későbben esedékessé és végrehajthatóvá váló követelésekre. Könnyen kontroverziákra is adhat okot, ha tudniillik a Kincstári ifelfogás ellentétbe kerül az adós ingatlantulajdonoséval az egyes kincstári követelések íennállta és esedékessége tekintetében. így pl. ha az adós a bekebelezett kincstári követelést kiegyenlíti és a zálogjog törlését kívánja, az adószámvíteli osztály azonban olyan újabb köztartozásokat mutat ki és kíván a megszűnt követelés ranghelyén feljegyezni, amely még nem is esedékes vagy véglegesen eldöntve nincsen és amelynek bekebelezhetőségével az adós nem számíthatott. A rendelet szerint az adóhatóság a telkkönyvi hatóságnál egyszerűen kérheti, hogy „köztartozás biztosítására" a megszűnt követelés ranghelyén a megszűnt zálogjognál „nem terhesebb" új jelzálogjogot jegyezzen be. Hogy állunk akkor, ha már egyszer kimerítette a Kincstár ezt a jogát és a telekkönyvi hatóság bejegyezte az új jelzálogot, vagyis ha az új jelzálogjog alapjául szolgáló követelés is megszűnt, felhasználhatja-e a Kincstár újból a ranghelyet további új követelés biztosítására? Hogyan állunk az ingatlan adásvételénél? Az ingatlan elidegenítése után a régi, vagy az új tulajdonos köztartozása fog-e ily módon biztosíttatni? Az ingatlan telekkönyvi átírása után, ha a vevő a bekebelezett követelést kiegyenlíti és törlést kér, megtagadhatja-e a Kincstár a törlést, ha az eladónak még ki nem egyenlített köztartozása van? Lehet-e a Jt. egyik alaprendelkezését a sokat megvitatott és hiteléletünkben az ingatlantulajdonosok érdekében megalkotott magánjogi szabályt a gazdasági és hitelélet rendjének és az államháztartás egyensúlyának biztosítása címén az 1931: XXVI. t.-e. 2. és 4. §-ába kapott felhatalmazásra hivatkozással rendeleti úton megváltoztatni? A rendelet pedig nagyon jó példa arra, hogy a magán jogilag helyesen elgondolt jogszabályok miképen alakulhatnak át pénzügyi szabályokká és ennek hatása alatt miképen távolodnak el eredeti rendeltetésüktől. Dr. Zerkowitz Zsigmond.