Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9. szám - A Magyar Nemzeti Banknak a külfölddel szemben fennálló pénztartozásokra teljesíthető fizetések és a pengőben fizetett összegek felhasználása tárgyában kiadott 1935. szept. 18-án kelt 152. számú körlevele

556 délyével és rendelkezéséhez képest árúforgalmi belföldi pengőszámlára, vagy zárolt belföldi pengőszámlára vihető át (L. III. fejezet). d) Függő számlán való jóváírásra a bank engedélye nélkül csak akkor szabad befizetést elfogadni, ha az adós írásban kijelenti, hogy a fizetést árútartozás fejében teljesíti. Ha a MNB. a jóváírástól számított 3 hónap alatt az összeg más számlára való átvitelére engedélyt nem ad, vagy a tartozásra devizát nem utal ki, a megbízott pénzintézet az összeget az adósnak köteles visszafizetni, kivéve, ha a hitelező a 3 hónap eltelte előtt kijelenti, hogy a jóváírt összeget teljesítésül elfogadja és azt a befizetést megelőző köznapon jegyzett árfolyamon az adós tartozásába beszámítja. Ebben az esetben az összeget zárolt belföldi számlára kell átvinni. Az így átvett összegek felett csak a Bank engedélyével lehet rendelkezni. (Ennek feltételei tekintetében 1. a III. fejezetet.) e) Szabad deviza számlán kell jóváírni a külföldi által külföldről beküldött külföldi bankjegyeket ós külföldiek megbízásából külföldön külföldi pénzben beszedett követeléseket. A jóváíráshoz engedély nem kell. Az 1931. július 17. napja óta ily címen jóváírt vagy jóváírandó összegek felett a külföldi számlatulajdonos külföldiek javára is szabadon rendelkezhetik. f) Szabad külföldi pengőszámla a Bank egyéb rendelkezései hiányában azoknak a külföldi fizetési eszközöknek (devizáknak és valutáknak) pengőre átszámított ellenértékét kell jóváírni, melyeket 1931. július 17. óta külföldiek adtak vagy adnak el a MNB-nak. A jóváírt összegek felett a külföldi számlatulajdonos külföldiek javára is szabadon rendelkezhetik és azok fejében a Banktól devizát igényelhet. 3. A biztosítási ügyletekből eredő tartozások tekintetében a belföldi biztosított felet terhelő kötelezettségeknek (díjaknak, a kötvényekre nyújtott előlegeknek stb.) devizában való fizetésére a Bank engedélyt nem ad, kivéve, az u. n. gyári tűzbiztosítási szerződéseket. A pengőben való fizetést a Bank rendszerint megengedi, kivéve az egy összegben előre fizetett díjat. Külföldi biztosító vállalatok belföldi fiókjai (képviselőségei) határozott időre szóló engedélyt kaphatnak arra, hogy a velük kötött szerződések alapján fizetendő díjakat pengőben beszedjék és a beszedett összegeket elszámolás kötelezettsége mellett a fiók (képviselőség) tartozásainak és üzleti költségeinek fedezésére fordítsák, a maradványt pedig a külföldi biztosító vállalat zárolt belföldi pengőszámlájára fizessék be. A belföldi biztosító vállalatoknak a külfölddel szemben fennálló kötelezettségei (kár- és életbiztosítási összegek, valamint biztosítási díjak stb.) tekintetében a Bank a fizetés előfeltételeit és módozatait a szükséghez képest a biztosító vállalatok érdekképviseletének a meghallgatásával állapítja meg. 4. Időszakonkint visszatérő pénzszolgáltatásoknál nem a kötelezettség létrejötte, hanem az időszakonként fizetendő összegek esedékessége döntő abban a kérdésben, hogy a fizetendő összeg régi vagy új tartozásnak minősül-e. Az 1932. január 31. napjáig esedékessé vált összegre (régi tartozásokra) a bank fizetési engedélyt csak akkor ad, ha kivételes méltánylást érdemlő körülmények ezt indokolttá teszik, vagy ha a kötelezettség visszterhes szerződésen alapult és a másik fél a maga részéről már szolgáltatott. A pengőben való fizetést e korlátok között a Bank rendszerint megengedi. Negyedévenként vagy ennél rövidebb időközökben esedékes szolgáltatások esetében az adós a fizetésre, a hitelező pedig a javára befizetett összegek felhasználására egy esztendő tartamára szóló előzetes engedélyt kaphat. így különösen bér vagy haszonbér követelésére jogosult külföldiek vagy ezek belföldi megbízottjai határozott időre szóló engedélyt kaphatnak arra, hogy a bért pengőben beszedjék, míg;