Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9. szám - A Magyar Nemzeti Banknak a külfölddel szemben fennálló pénztartozásokra teljesíthető fizetések és a pengőben fizetett összegek felhasználása tárgyában kiadott 1935. szept. 18-án kelt 152. számú körlevele

557 a beszedett összegeket elszámolás kötelezettsége mellett a bérbe vagy haszonbérbe adott ingatlannal és az ennek kezelésével kapcsolatos tartozások és kiadások fedezésére fordítsák, a maradványt pedig ..zárolt belföldi pengőszámlára" fizessék be. Devizában való fizetésre a bank csak akkor ad engedélyt, illetve devizát csak akkor utal ki, ha a fizetés elmaradása létérdeket veszélyeztet, vagy a külföldi hitelező folytatólagos ellenszolgáltatása az ország közgazdasága szempontjából is jelentős érdeket képvisel. 5. Egyéb tartozások eseteiben mint pl. vállalkozói díj, a megbízott díja. kártérítés, adó- és illetéktartozás stb. a Bank a fizetési engedély megadása illetve a deviza kiutalása iránti kérelmeket is az összes körülmények figyelembe vételével bírálja el. A beadványok és határozatok tekintetében az I. fejezetben foglaltak megfelelően alkalmazandók. ///. Árútartozások. Külföldi árútartozásoknak rendszerint csak az a tartozás tekintendő, mely külföldről vásárolt árú vételára fejében külföldi eladó és belföldi vevő között áll fenn. Az új árútariozások (1932. január 31-ig létrejött ügyletekből, illetve Magyarországon elvámolt árúra vonatkozó tartozások) megfizetésére adott engedély esetén a fizetést a hitelező által kijelölt megbízott pénzintézethez kell teljesíteni, mely • a Bank rendelkezéseihez képest vagy«árúforgalmi belföldi pengőszámlán vagy zárolt belföldi pengöszámlán iratik a hitelező javára. Ha a tartozás külföldi pénznemben fizetendő, a Bank a pengőben való fizetést csak azzal a korlátozással engedi meg, ha a hitelező a pengőben teljesített fizetést teljesítésül elfogadja. A régi árútartozások megfizetése tekintetében a következő elvek irányadók: A pengőben való fizetéshez megkívánt engedélyt a Bank akkor adja meg aj ha az adós vámokmányokkal, számlákkal, fuvarlevelekkel és más alkalmas okiratokkal igazolja, hogy külföldi árútartozásról van szó. b) ha a hitelező a pengőben fizetett összeget a fizetés napját megelőző köznapon jegyzett árfolyamon teljesítésül elfogadja akkor is, ha a fizetésnek jogszabály vagy ügyleti kikötés alapján külföldi pénzben kellene történnie, c) ha az adósnak nincs a hitelrögzítő egyezmény alá eső olyan tartozása, melyre nézve a külföldi pénzintézet (bankárcég) a hitelrögzítő egyezményhez csatlakozott. Ha az adósnak van ilyen tartozása, úgy a MNB. az engedélyt csak úgy adja meg, ha az adós a külföldi pénzintézet vagy bankárcég követelésére is aránylagos visszafizetést ajánlott fel. és amennyiben a hitelező az ajánlatot elfogadja, a fizetési engedély iránti kérelmet erre a követelésre is kiterjeszti. Ha a fizetési engedélynek az adós részére való megadását a hitelező kéri. úgy a bank az adóst az előző bekezdésben foglaltak tekintetében nyilatkozattételre hivja fel, illetve maga állapítja meg, hogy van-e az adósnak hitelrögzítő megállapodás alá eső közvetlen tartozása. Ha az adós a tartozást a hitelező zárolt belföldi számlájára már befizette, a hitelező az új áruhitelnyújtás igazolása mellett a befizetett összegnek az árúforgalmi belföldi pengőszámlára való átvitelét kérheti. Devizában való fizetés engedélyezéséhez a kérelmező félnek igazolni kell, hogy a) tartozása fennáll és hogy árútartozásnak minősül, b) hogy a hitelező vámokmányokkal igazoltan 1932. február 1. óta a kérelem előterjesztésekor még fennálló új áruhitelt nyújtott akár az adósnak, akár más belföldi vevőnek és a vételárat a régi tartozásra fizetendő, illetve kiutalandó összeg erejéig hitelezte. Ha az adós a devizakiutalás alkalmával a bank által felszámí4