Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9. szám - Becsületvédelem és sajtószabadság

529 elméletének bírálatát adni és a Magánjogi Törvénykönyv javaslatának a bírói gyakorlatban is elfogadott meghatározásából indulok ki. A MTj. 107. §-a szerint mindenkinek joga van arra, hogy a törvénynek és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse és hogy ebben őt senki se háborítsa. A MTj. a személyiségi jogot ihelyesen egységesen fogja fel és nem követi a személyiségi jognak több külön személyiségi joggá való felosztását. A személyiségi jognak sokféle megnyilatkozása van, amelyeket kielégítőleg felsorolni lehetetlen és ilyen tételes szabályozás esetén könnyen megesik, hogy egyes meg nem nevezett kifejezései a személyiség jogának védtelenül maradnak. Láttuk, hogy a büntetőjogi gyakorlatban is milyen nehéz a becsület jognak a többi személyiségi jogoktól, illetve helyesebben a személyiségi jog többi részétől való elhatárolása. A személyiségi jog egységes, az egyéniségnek, a személyiségnek, mint szerves egységnek, a külső világban való megnyilatkozásának, érvényesülésének joga, még pedig ügy pozitív irányban a kinyilatkoztatás, a cselekvés útján, vagy pedig a rejtvemaradás, az eltitkolás negatív irányában. A nyilvánosság az a napfény, világosság, mely nélkül erőteljes egyéniség ki nem fejlődhet, de viszont az egyéniség gyökere a termőtalaj rejtett erőiből táplálkozik és ha napfényre kerül a gyökér is, ha kitépik az anyaföldből, elszárad, gyökértelenné lesz. Mert mint Goethe és Kölcsey Ferenc helyesen mondja, magányban érlelődik a tehetség, a jellem a világ küzdelmei közt. Ezt a közérdekű magányosságot biztosítani kell az egyéniségnek, mely nélkül az élet kibírhatatlan zsarnoksága lesz környezetünknek és a körülményeknek. Meszlény9) egy fiatalkori kitűnő tanulmányában helyesen emeli ki a személyiségi védelemnek ezt a negatív oldalát; a magánéletet, a bizalmas belső kört, melyben az ember él, kell megvédeni a profanizálás ellen. Ez az, amit az angol ,,right of privacy"-nek nevez, Meszlény pedig a magánosság, a ' rejtvemaradíhatás jogának. Nézetem szerint joggal lehetne a Mtj. definícióját oly módon kiegészíteni, hogy mindenkinek joga van a törvény korlátai között egyéniségét szabadon érvényesítenie vagy elrejtenie, eltitkolnia. A becsület, a képmás, a titok joga alatt ismeretes személyiségi jogi védelemnél is tulaj donképen a személyiségi jog e negatív oldaláról, a rejtvemaradhatásról van szó. Ugyancsak ez a jogtárgy a személyes szabadságnak oly módon való megsértésénél, mikor valakit akarata ellenére valaminek tevésére kényszerítenek. A személyiségi jog megsértése a lelki bántalom okozásával, amely a jogellenes beavatkozás következménye, be van fejezve, sőt nézetem szerint már a nem vagyoni kár is felfl) Meszlény Artúr: A személyiség védelme. Magyar Jogászegyleti Értekezések, XXVI. kötet, 7. füzet.