Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9. szám - Becsületvédelem és sajtószabadság

528 lansága. (K. 1927- XII. 14. B. L 3106.) Angyal5) szerint is a tény objektív valótlansága nem tényálladéki elem. Ha tehát a tényállás, kifejezés valósága nem zárja ki a rágalmazás, becsületsértés megállapítását, kivéve olyan esetben, mikor a valóság bizonyítása határozottan meg van engedve, úgy az esetben is van rágalmazás, becsületsértés, ha a sértettnek jogigénye a társadalom ítélete szerint nincs is. Ha tehát a külső becsületet vesszük a védelem tárgyának, akkor olyan becsületet is védünk, amely nincsen. Ha elfogadjuk, hogy a külső' becsület a védelem tárgya, akkor csak következetesen Binding6) álláspontjára juthatunk, hogy ha a tényállás, kifejezés való, akkor nincs rágalmazás és becsületsértés. Szerinte a valóság közlése nem lehet becsületsértés. Nincs jogigény pozitív elismerésre és megbecsülésre, csak a becsület megsértésének abbanhagyására. A becsületsértés nála: jogellenes bánásmód a sértettel meg nem levő becstelensége szerint. Mivel nálunk tételes törvény szabályozza a rágalmazás és becsületsértés tényálladékát és a tényállítások, kifejezések valótlanságát nem kívánja meg, nem engedi meg minden esetben a valóság bizonyítását, így nálunk ellentmondás nélkül nem lehet a külső becsületet, a tényleg megszerzett társadalmi megbecsülést a védelem tárgyának tekinteni. Az ellen is elkövethető becsületsértés, akinek tényleg nincsen becsülete és ha a reá mondott kifejezések valók és köztudomásúak. Nem célunk a kérdést büntetőjogi vonatkozásban megoldani, de kétségtelen, hogy a becsület védelme mögött nem a külső becsület, a tényleges értékítélet, hanem a sértett szubjektív érzésvilága egy részének védelme rejlik, mely a magánjogban a személyiségi jogok védelme címén szerepel. Ezt bizonyítja Angyalnak7) a bírói gyakorlatnak megfelelő felfogása, hogy nők előtti trágár beszédek, gorombaság, gúnyolódás, irigylés, bosszantás, a szeméremérzet megsértése is lehet becsületsértés. A büntetőjog a tételes szabályozás folytán kénytelen az egységes személyiségi jogot feldarabolni és a becsületre szorítani, de az anyagi igazság érdekében ide von olyan eseteket is, melyek enélkül büntetőjogi védelemre nem találnánalk. Kohler szerint8) a bántólag ható magatartás becsületsértés, így pl. az is, ha valaki a vénkisaszszony kutyáját megöli. A magánjogban a becsület személyiségi jog és ennek megsértése a személyiség jogának jogellenes megsértése. Mint említettem, jelen fejtegetésben nem kívánom a személyiségi jog 5) Angyal i. m. 26. old. 6) Binding: Die Éhre und ihre Verletzbarkeit. Rektori székfoglaló. 1890. 7) Angyal i. m. 40. old. 8) Idézve Bálás: Sajtóijogi gyakorlat.