Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9. szám - Igazgatósági tagok fizetése

518 lenne és még mindig nyitva hagyná azt a legtöbb vitára alkalmat adó kérdést, amely a szolgálati jogviszonyban álló igazgatósági tagok illetményeinek megállapítására vonatkozólag ezidőszerint fennáll. 5. Az igazgatóság felelőssége kérdésében évek óta tartó és mai napig sem lezárt vita körében elhangzott érvek szükségessé teszik a kérdés azon részének érintését is, amely az igazgatósági tagság, helyesebben az ebből folyó képviseleti és ügyviteli jogkör terjedelmét és mibenlétét illeti. Az igazgatósági taggá történt megválasztásból és ennek elfogadásából folyik ugyanis, hogy a megválasztott igazgatósági tagnak nemcsak joga, de kötelessége is a társaság képviseletéhez és ügyviteléhez tartozó teendők elvégzése. Ennek elmulasztásából kártérítési kötelezettség fakad. Ebből a megállapításból esetleg olyan további következtetés is vonható, hogy az igazgatóság tagjai minden külön megbízatás nélkül és anélkül, hogy szolgálati viszonyban is állnának, kötelesek e tisztségükből kifolyólag a képviselet és ügyvitel körébe tartozó összes tennivalókat teljesíteni és ezért őket tulajdonképen külön díjazás, vagy fizetés nem is illetheti meg. Ez az álláspont azonban téves. Volt alkalmam rámutatni és talán bizonyítani is, hogy az igazgatósági tagság, mint ilyen, nem élethivatás, amely az igazgatósági tagnak minden idejét betölti. Mégha a képviselet és üzletvitel ellátása oly terjedelmű feladatot hárít is az igazgatóság tagjaira, hogy az munkaerejüket és idejüket le is köti, akkor sem lehet az igazgatósági jogkörből folyó kötelességeket olymódon felfogni, hogy azok hivatásszerű jelleggel bírnának, s hogy a tagok egyébre, mint a közgyűlés által qua igazgatóság részére megállapított tiszteletdíjra igényt nem is tarthatnának. Hiszen épen ezért engedi meg a Kt. 193. §-a a képviselet és ügyletvitel gyakorlását az igazgatóság által kiválasztott tisztviselők útján. Vagyis minden olyan kiindulási pont, amely abból a szemléletből indul ki, hogy az igazgatósági tagsággal járó képviseleti és gestionális teendők betöltése már mindent magában foglal, úgy, hogy ezen a körön túl valójában különleges megbízatás, vagy bármilyen más címen való igénybevétel elvileg nem is lehetséges, nyilvánvalóan téves. Nagyon helyesen ismerik fel ezeket a szempontokat a C. IV, 2060/1930., P. II. 3993/1930., P. II. 1653/1929. számú határozatok, amelyek egész világosan mutatnak rá arra, hogy ha az igazgatóság valamely tagját akár közvetlen ügyvitelre rendeli ki, akár egyéb olyan teendőkkel bízza meg, amelyek az igazgatóságnak normál hatáskörét meghaladják, ezért külön díjazás jár. Ez az illetmény független az igazgatósági tagoknak tiszteletdíjától. — Ugyancsak helyesen utal az administrateur delegué esetében a Kúria arra, hogy csak a rendes igazgatósági tagsági munkakört meg nem haladó tevékenységért nem jár külön díjazás. Ha azonban valamely igazgatósági tag a kapott megbízás alapján a ren-