Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9. szám - Igazgatósági tagok fizetése

517 annak csak egy részét. Amikor ugyanis csupán ama tagok számára nyújtandó javadalmazásról beszél, akik a részvénytársaság részére külön megbízatás alapján különleges szolgálatot teljesítettek, ebben nem jut kifejezésre a szolgálati viszonyban álló alkalmazottak fizetése. A legfőbb gyakorlati kérdés tehát eldöntetlen marad, ha a döntés kizárólag az így megszövegezett kérdésre szorítkozik. Hogy tudatos-e ez a fogalmazás, vagy sem, azt természetesen megállapítani nem tudjuk. A jogi nomenclatura amellett szól, hogy a döntés nem kíván a szolgálati viszonyra is kiterjeszkedni, — ami azonban az előzmények után egészen érthetetlen volna. A megbízás és különösen a külön megbízás alapján teljesített különleges szolgálat kitétel erre a feltevésre enged következtetni. Viszoni a ..javadalmazás" szó, ezzel némileg ellentétben áll. A megbízásból a megbízott részére nem javadalom jár, hanem díj: A „javadalom" szó, ha nem is szigorú értelemben vett jogi terminológia, de mindenesetre gazdaságilag a szolgálati jogviszonyra, vagy munkaszerződésre utal. Javadalmat csak a tisztviselő, a társasági alkalmazott élvez, nem pedig a különleges megbízatással felruházott igazgatósági tag. Az ilyen igazgatósági tagot díjazni, vagy honorálni szokták, de ez nem kap javadalmat. Viszont az alkalmazott illetményeit nem nevezzük díjnak, hanem munkabérnek, fizetésnek, illetménynek, vagy javadalomnak. Nem tartottam volna szükségesnek ezeket az inkább gazdasági ízü fogalmakat egymással szembeállítani, ha a jogegységi kérdés szövegezése erre nem késztetne. De meg ezen felül számtalan kúriai ítéletben látjuk ezeknek a kifejezéseknek, amelynek csak bizonyos vonatkozásban synonimok, minden külön rendszer nélkül való használatát. Ez az eljárás azonban nem helyeselhető, mert téves következtetésekre nyújthat alkalmat és a bírósági, pláne legfőbb bírósági döntéseknek mód felett ügyelniök kell terminológiai precizitásokra. Hogy a megbízás és a szolgálati szerződés között alapvető eltérések vannak, azt ehelyütt nem kell bővebben kifejtenünk, elegendő utalnunk pld. az Mtj. 1616. és köv. §§-aira, valamint 1550. és köv. §§-aira. bírói gyakorlatunk is igen élesen vonja meg a kettő között a határvonalat. (így pl. Kúria II. 1866 1935. Jogi Hírlap 1935. okt. 13. szám.) Ha valamely tényálláscsoport, vagy jogviszony más jogszabályok uralma alatt áll, ez annak bizonyítéka, hogy különböző fogalmakkal van dolgunk. S ha mindjárt tudjuk is azt. hogy a szolgálati viszonyban a megbízás bizonyos elemei is bennrej lenek, ez sem változtat a mondottakon. A meghozandó döntésben tehát szerény véleményem szerint minden kétséget kizáró módon kifejezésre kell majd juttatni azt is, hogy amit a jogegységi tanács kimond, az nem csupán különleges megbízatások végzésére, hanem az állandó szolgálati viszonv alapján élvezett illetményekre is egyaránt vonatkozik. Enélkül a hozandó jogegységi döntés csonka, lényegesen kisebb értékű