Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1935 / 9. szám - Igazgatósági tagok fizetése
516 kérdéssel kapcsolatban a társasági nyereségre és annak hovafordítására való utalással kíván operálni. A két kérdésnek egymáshoz a legtávolabbi vonatkozásban sincsen köze. A külön megbízatással felruházott, vagy állandóan alkalmazott igazgatósági tag honorálása nem áll a tiszta nyereséggel összefüggésben.*) A külön megbízatással felruházott igazgatósági tag munkájának díja, valamint a szolgálati jogviszonyban álló igazgatósági tag ebbeli tevékenységének ellenszolgáltatása éppoly üzleti költség, mint bármely más a társasági üzlet folytatásával járó kiadás és költség. Ami mellett persze nincs kizárva az, hogy in concreto az ily igazgatósági tag külön megállapodás alapján a tiszta nyereségből is ne kapjon valamely részesedést. Ha az igazgatóság megbízza valamely tagját azzal, hogy egy concret transactio letárgyalása érdekében utazzék külföldre és ott képviselje a társaság érdekeit, az ezért téríntendő kárpótlás közönséges regieköltség, épen olyan, mint az altiszti fizetés. Nincs tehát indokoltsága annak, hogy ennek megállapítása, vagy kiutalása, más előfeltételektől függjön. Nehogy félreértés keletkezzék ebből az okfejtésből. A mondottak nem zárják ki azt, amivel egyébként a gyakorlati életben gyakran találkozunk, hogy az igazgatóságnak valamely különleges misszióval megbízott tagja, de főleg magasabb rangú alkalmazott tisztviselői, mint pl. vezérigazgató, vagy ügyvezető igazgató, ne részesüljön a társaság nyereségében, sőt részére esetleg forgalmi jutalék is ne biztosittassék. Ilyen esetben természetesen a tárgyalt kérdések között annyiban áll fent kapcsolat, hogy a tiszta nyereségnek mint számítási alapnak meghatározása kizárólag közgyűlési hatáskörbe tartozik. Minthogy azonban a nyereség mikénti felosztásának legalább is bizonyos alapelveit az alapszabályok szükségképen magukban foglalják (157. §. 14. pontja), ennélfogva ebből a szempontból sem támaszthat komoly aggályokat az itt képviselt álláspont. Hogy azután tiszta nyereség alatt mit kell érteni in concreto, nevezetesen az előző évi átvitel figyelmen kívül hagyandó-e, amint ezt gyakorlatunk tartja, vagy, hogy a tartalékolások, vagy a dividenda megelőzze-e az ily alkalmazottakat megillető nyereségrészesedést, mindezek olyan részletkérdések, amelyek a törvényben cogens szabályozást nem nyertek és így semmi akadálya nincs annak, hogy ezek oly módon rendeztessenek, ahogy ezt az adott körülmények legcélszerűbbnek és leghelyesebbnek indokolják.**) 4. A jogegységi tanács által eldöntendő kérdés szövegezése, szerény véleményem szerint nem szerencsés. Nem pedig azért, mert nem viszi oda magát az egész kérdéskomplexumot, hanem *) Legalább elvileg nem. **) Jegyzet: L. Sohwarz Tibornak a Kereskedelmi Jog 1935. okt. 1. számában megjelent cikkét.