Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 8. szám - Ismétlő jegyzetek az uj kamatrendelethez

499 követeléseire a kamatláb magasságát korlátozó rendelkezések nem terjednek ki, ami az eddigi szabályozásnak megfelel azzal azonban, hogy a rendelet a váltókövetelésekre nézve kivételt nem állapít meg, noha az 1877: VIII. t.-c. 9. §-a e követelésekre a kamatkorlátozó rendelkezéseket nem alkalmazandóknak mondotta ki és 1931. október 17-éig a váltókövetelések ügyleti kamatkorlátozás alá nem estek. A fent ismertetett szabályok körében felmerülő jogviták alapjául szolgáló tényállás lerögzítését célozza az 5610 1931. M. E. sz. rendelet 9. §-ának 2—4. bekezdése, mely szerint fizetés teljesítésekor hitelnyújtással üzletszerűen foglalkozó hitelező az adósnak írásbeli elszámolást köteles adni. Minthogy az, ha valaki az adósnak írásbeli elszámolást nem ad, büntetendő cselekmény, a hitelező érdeke, hogy az adós az elszámolás kézhezvételét ismerje el, még akkor is ha nem a váltókötelezett, hanem megbízottja hozza a váltót. Folyószámláknál kifejezetten kamatfizetés céljaira fizetés aligha történik, így külön elszámolás kiszolgáltatása nem szükséges annál kevésbbé, mert a folyószámla kivonatban a kamatot úgy is felszámítják. Pt. JOGGYAKORLAT. A judikatura kiemelkedő döntései. A Kúria P. V. 321 1935. sz. ítélete érvényesnek nyilvánította azt a megállapodást, amely a hitelezőre abból a célból ruházza át egy ingatlan tulajdonjogát, hogy a hitelező annak eladása útján magát követelésére nézve kielégíthesse (fiduciárius tulajdonjog). Ismét egy további lépés a Treuhánder jogintézményének elismerése felé, amelyet a Kúria az adott esetben dologi jogi jogviszonyban akceptált fennállónak. (Előző gyakorlatot 1. lapunk folyó évi folyamának 235. oldalán.) A Kúria szerint az ily jogviszony nem pactum antichreticum és az adós többi hitelezőjének perbenállása és megtámadó cselekménye nélkül nem vizsgálható az a kérdés sem, hogy a szóbanforgó megállapodás nem szolgál-e más hitelezők megkárosítására. Tulajdonjog bontó feltétellel is szerezhető. Ilyen bontó feltétel például az, hogy az ingatlan megvételéhez szükséges pénzzel megajándékozott személy kijelenti, hogy magtalan elhalálozása esetében az ingatlan családjára száll vissza. Az így megszerzett ingatlan nem tartozik a megajándékozott hagyatékába. Végrendeleti alakszerűség ilv megállapodáshoz nem szükséo'es. (P. I. 204 1935.) A P. VII. 5546 1934. sz. ítélet szabálytalannak minősíti a postatakarékpénztár közreműködésével foganatosított azt az árverést, amidőn az árverési hirdetmény az elárverezendő tárgyakat csak általánosságban jelölte meg, azokat nem részletezte és becsértéküket sem közölte; nem tartotta továbbá megfelelőnek