Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - A kereskedelmi és ipari verseny

22 tességtelen üzletvitelükkel versenytársaiknak jelentékeny ká­rokat okoznak. A törvény a panaszttevő felperesek tetszésére bizza, hogy ügyüknek elbírálására akár a rendes bíróságokat, akár a ke­reskedelmi és iparkamarák székhelyein működő választott bíró­ságokat vegyék igénybe. A magyar igazságügyi szervezet sze­rint a rendes bíróságok, első fokon a királyi törvényszékek íté­lete ellen a legfelsőbb bírósághoz kétfokú fellebbvitelnek van helye, míg a választott bíróságok ítéletei ellen csak felfolya­modásnak van helye bizonyos alaki sérelmek miatt az illetékes kir. ítélőtáblához, egyébként a választott bíróságok ítéletei el­len fellebbezésnek helye nincsen. A rendes és a választott bíróságokra hárul immár a ne­héz és komoly feladat, hogy a törvény rendelkezéseit olykép alkalmazzák, hogy a kereskedelmi és ipari verseny tisztessé­gébe ütköző minden magatartás megfelelően sújtassék, azonban gondos figyelmet fordítsanak arra, hogy a tisztességes keres­kedelem és iparűzés csorbát ne szenvedjen, meg ne béníttas­sék, és a kereskedelem és az ipar szabad gyakorlása egyébként lehető maradjon, A versenytörvény életbelépése óta több mint tíz esztendő telt el, és aki figyelemmel kíséri a rendes és a választott bíróság működését a tisztességtelen verseny perekben, örömmel állapít­hatja meg, hogy a bíróságok döntései, beleértve a választott bí­róságokét is, amelyek a kereskedő- és iparosvilág magasabb ér­telmiségi színvonalán álló képviselőiből kiválasztott zsűritagok és egy magasabbrangú bíró részvételével működnek, teljesen megnyugtatóak s az eléjük került kérdéseket nagy körültekin­téssel és — ami dicséretnek a legnagyobb — olykép oldják meg, hogy egyfelől a tisztességes ipart és kereskedelmet a tisz­tességtelen verseny túlkapásaival szemben megvédik, másrészt nagy figyelemmel őrködnek azon, hogy döntéseik nyomán az ipar- és kereskedelemüzés szabad versenye, amely a tisztességes ipar és kereskedelem létfeltételeit adja meg, korlátok közé ne szoríttassék, és hogy az ipar és kereskedelem az üzleti tisztes­ség keretein belül szabadon gyakorolható legyen. Ez a két szempont az, amely ezekben a kérdésekben a döntés és a megoldás helyes vezérfonalát megadja és a keres­kedői és ipari szabadverseny és a tisztességtelen verseny éles határvonalait akként húzza meg, hogy amíg egyfelől a tisztessé­ges kereskedelemnek a tisztességtelen kereskedelem versenyé­től tartania nem kell és hivatását amannak veszélyeztetése nél­kül gyakorolhatja, addig másfelől a tisztességtelen kereskede­lem a tisztességes kereskedelem fölé nem kerekedhetik, azt le nem gyűrheti, annak jelentékeny kárt nem okozhat. A bíróságok éber működése eddig is meghozta és ezután

Next

/
Thumbnails
Contents