Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - Adalék a jogalkotás új irányaihoz

15 vagy erdészeti közegek hátramaradottjairól gondoskodnak. Fel­mentő ítélet esetén expressis verbis kimondható, hogy a vadász­becsületen a concret ügyben csorba nem esett. (58. §.) A vadászbecsületbíróságok ítéleteit jogerőre és végrehaj­tásra alkalmassá a kerületi vadászmester jóváhagyása teszi. Ha az ítélet a vadászjegy elvonását is kimondta: a jóváhagyásra a birodalmi vadászmester illetékes. Ugyanő az ítélet felodására is jogosult, mikor is üjabb ítélet hozatalára valamely más vadászkerület becsületbírósága delegálandó. A delegált bíróság ítélete azonnal jogerőssé lesz és jóváhagyást nem igényel. (59. §.J Ugyanaz a szervezési gondolat, mely a ,,Deutsche Jáger­schaft" mögött áll: megismétlődik az ü. nev. Közösségi vadász­területek vadászati jogviszonyainak rendezésénél is, A magyar jognak ,,községi vadászterületei" azok az alaku­latai, melyek legalább is a külső látszat szerint a német tör­vény közösségi ,,Jagdbezirk"-jeit megközelítik. A kettő között azonban igen nagy a különbség. Nálunk a községi vadászterü­let a politikai község tulajdonát képező és azon magátulajdon­ban álló ingatlanokból alakul, melyek a törvényes előfeltételek hiányában önálló magánvadászterületet nem alkothatnak. A vadászati jog alanyai: az egyes telektulajdonosok, jogukat azonban személyesen nem gyakorolhatják, hanem kénytelenek a vadászati üzemet a községi terület vadászati haszonbérlőjére átvinni. Az új német törvény szerint ezzel szemben a közösségi vadászterületen, mely egyébként itt is az önálló vadászterületet (,,Eigenjagdbezirk") nem alkotó ingatlanokból tevődik össze — a vadászati jog a községi ,,Jagdgenossenschaft"-é, mely ép úgy, mint a nagy „Deutsche Jagdgenossenschaft", közjogi jellegű jogi személy. A jogi személy élő alkatelemét az egyes telektulajdo­nosok összessége adja, s az egyesületi tagsági jogokat a tagok birtokarány szerint gyakorolják. A vadászati üzem mikénti foly­tatására a községi Jagdgenossenschaftok erre illetékes szervének határozata az irányadó. A törvény nem írja elő — mint ná­lunk — a kötelező haszonbérbeadást, hanem megengedi, hogy a Jagdgenossenschaft maga gyakorolja a közösségi területen a vadászást akár tagjai, akár alkalmazott vadászok által. A köz­ségi Jagdgenossenschaftok élén a vadászati elöljáró (,,Jagd­vorsteher") áll, aki egyúttal a szövetség perbeli és perenkívüli képviselője is. Különböző községek területeinek egy közösségi vadászterületté való egyesítése esetén az elöljárót a közvetlen közigazgatási felügyeleti hatóság jelöli ki; — rendes esetben pedig a tisztség betöltése, hivatalból, a község politikai elöl­járóját illeti. (10. §.) A községi Jagdgenossenschaft jogi személyisége a vadkárok kérdésében is érvényesül, amennyiben minden a törvényben el­ismert vadkárért közvetlenül maga a községi vadászszövetség

Next

/
Thumbnails
Contents