Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 4. szám - A Supreme Court döntése

202 a belföldi gazdaságot új alapra állította, adók, vasúti, közüzemi díjak az új dollárban voltak fizetendők. Mig azonban e közüle­tek és vállalatok bevételei egyik alapra voltak helyezve, adós­ságuk kamatai egy másik alapra. Nem is kell mélyebb gazdasági analyzis annak megállapítására, hogy az ily „disparity of condi­tions" a gazdasági rend kisiklására (dislocation) vezet. A Con­gressusnak tehát joga volt uniformis pénzrendszert felállítani és a ,,dual system"-et elvetni. A Bíróság azzal zárja ítéletét, hogy a Congressus nem járt el „arbitrarily or capriciously" (alkot­mányi kellék), midőn a gold clauset az ő hatalmi körének útjá­ban állónak látta. III. Gold certificates. A sárgahátu dollár azt tanúsítja, hogy fedezetéül az állam­kincstárban megfelelő aranypénz fekszik, amelyet a bemutató­nak kifizetnek. Utóbb az aranyfizetést megtagadták és a gold certificate birtokát is állami engedélyhez kötötte egy törvény, melynek alkotmányos voltát megtámadták e perben az I. p. alatt idézett alkotmányjogi tétel alapján. A felperes protest mellett beszolgáltatta a goldcertificatet currency dollár ellenében és kára gyanánt perli az aranydollár és a mai dollár közti érték­különbözetet. A Bíróság szerint ő nem lehet jobb helyzetben, mintha a dollárjegy ellenében neki aranyat fizettek volna. Ily esetben köteles lett volna az aranyat beszolgáltatni, mert nem is ál­lítja, hogy annak tartására engedélyt kapott. Az által, hogy csupán currency dollárt fizettek neki, nem szenvedett kárt a Bí­róság szerint. Egyébként is a gold certificate bemutatása idején szabad aranypiac U. S. A. területén nem volt, s felperes azon állításával szemben, hogy az aranynak a külföldi piacokon meg­felelő belső értéke volt, a Bíróság utal arra, hogy felperesnek nem volt joga ezen piacokat igénybe venni. IV. Liberty Bonds. Az Egyesült Államok hadíkölcsön kötvényei a szokásos aranyclausulát tartalmazzák. A kötvénybirtokos a Resolution után az arany és a mai dollár közti különbözetet kártérítés ci­nem igényli a Court of Claims, mint külön ügybíróságnál. A Supreme Court megállapította, hogy az Egyesült Államok saját kötvényeiben foglalt gold clause külön kategóriát alkot, amely egyéni elbírálást igényel. A Bíróság szerint a Congressus túl­lépte alkotmányos hatáskörét, amidőn megkísérelte, hogy az Egyesült Államok aranyban vállalt kötelezettségét a Joint Reso­lution útján megszüntesse. A Resolution tehát ebben a részben hatálytalan a Fourteenth Amendment alapján, amely szerint „the validity of the public debt of the U. S. authorised by Law . . . shall not be questioned". Az ily módon szenvedett kár a Court of Claims előtt érvé­nyesíthető. A Supreme Court azonban úgy találta, hogy a köt-

Next

/
Thumbnails
Contents