Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 4. szám - A Supreme Court döntése

.203 vénytulajdonos; — tekintve az új dollár vásárló erejét, nem szenvedett kárt A Congressus ugyanis egységes pénzrendszer: alkotott, amelynek pénze az egész országban törvényes fizető eszközül felhasználható. A kötvénytulajdonos sem köteles saját adósságait aranyban fizetni, tehát nem károsul azzal, hogy az állami kötvényre nem kap aranyban fizetést/) V. Dissenting Opinion. Az ítéleteket egy szótöbbséggel hozták. Az ellenvélemény"1) rövid lényege a következő: A megtámadott rendelkezések elkobozzák a magántulajdont és a nemzeti kötelezettségek megtagadásával egyértelműek; ilyesmire igazságos ember undorral tekint. Felelősségérzetük nem engedi, hogy az események lejtőjén ily veszéllyel szemben lelkiismeretüket elaltassák. Nem lehet feltenni az alkotmány megalkotóiról, hogy a kormányt fel akarták volna jogosítani arra, miszerint saját kötelezettségeit megszegje és a védelmére bizott jogokat elpusztítsa (destroy). Erre nemcsak feljogosítva nincs, de tilalommal áll szemben. A goldclause révén mindkét fél védelmet nyer a pénzérték változásaival szemben. A kikötés világos, semmilyen tiltott célja nincs, több mint száz éve van általánosan használatban, több billió értékű ily kötvényt adtak el a háború céljára és a goldclause tette lehetővé a nagy közérdekű intézmények létesítését. Még 5 héttel a Congressus döntése előtt a kormány több mint félmilliárd oly bankjegyet bocsátott ki, mely az eredeti . gold coin"-ban való fizetést igérí. A gold clausenak érvényt szerzett a Cour Permanente a szerb és brazíliai kötvények ügyében, a Lordok bírósága az Intercontinentalé ügyben. A vélemény idézi az amerikai bírói gyakorlat számos precedensét. A vélemény szerint világos az is, hogy a goldcerHficate birtokosa a benne foglalt aranypénzre szóló fizetési igéret alapján követelheti utóbbi teljes egyenértékét, a kibocsátáskori aranyérték szerinti átszámítással. Ismertetve a kormány szükségintézkedéseit, úgy találja a vélemény, hogy a Congressus hatásköre a pénzrendszer megállapítását és a követendő pénzpolitikát illetően nem vita tárgya. A döntő kérdés szerinte nem is ezen az elvont problémán múlik, hanem azon, hogy a Congressus új pénzjogi törvényeit legitim célok elérésére alkotta-e, vagy pedig a pénzrendszeri politika leple alatt valóságban és elsősorban azt tervezte, hogy magánkötelezettségeket lerontson, hogy a nemzeti adósságok fizetését tagadja meg és az országban levő minden aranyat a kincstárba hajtson, cserébe sokkal kisebb értékű és át nem váltható fizetési ígéreteket szolgáltatva. A vélemény kénytelen meg') L.: The Economist 1935. febr. 23. (No. 4774) száma 405. oldalán levő megjegyzéseket és dr. Lévy Béla cikkét a Pester Llovd íebr. 21. számában. 4) Mac Reynolds, Van Devanter, Sutherland és Butler bíróké.