Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Két perjogi kérdés a jogegységi tanács előtt

178 JOGGYAKORLAT. A judikatura kiemelkedő döntései. A P. I. 5062/1934. sz. ítélet a 8000 pengő összegben egyességileg megállapított közszerzeményt 6000 pengőre mérsékli, arra hivatkozva, hogy a kötelezett, fél vagyonának értéke az egyességkötés óta tetemesen csökkent. A Kúria ezt a csökkenést bizonyítás felvétele nélkül is megállapíthatónak találta és az általános gazdasági helyzetre hivatkozik annak alátámasztása végett, hogy a túlnyomóan ingatlanokból álló vagyon értéke 1927 óta mintegy harminc-negyven százalókkal csökkent. Utal a Kúria arra, hogy a kereseti követelés eredetileg nem pénzben állott fenn, hanem a szerződő felek csak a kielégítés módját határozták meg a vagyon megosztása helyett megfelelő összegű pénz fizetésében. Különös figyelmet érdemelnek azok az esetek, midőn a Kúria ítéletét nem válságjogi, hanem általános érvényű jogszabályra alapítja, de ez közel áll a kifejezetten átmeneti érvényű és csak kivételes időkre szóló rendelkezésekhez. így a P. VI. 4248/1933. sz. ítélet ajándékozási ígéretre mint egyoldalú szerződésre nem tartja alkalmazhatónak a gazdasági lehetetlenülés szabályait, viszont jogot ad az Ígérőnek a szolgáltatás megtagadására akkor, ha az ajándék megadása, tekintettel az ajándékozó egyéb kötelezettségeire, veszélyeztetné az igérettevő saját, megélhetését vagy azoknak a személyeknek eltartását, akiket törvénynél fogva köteles eltartani. A Kúria álláspontja egybevág a MTJ. 1455. §-ának első bekezdésével. Ujabb határeset a válság jog és a normális időkben is lehetséges bírói szerződésmódosítás közt az, amelyet a P. II. 2918/ 1934. sz. ítélet dönt el. Az indokolás szerint a bírói gyakorlat a Pp. 413. §-ának rendelkezését a magánegyességgel megállapított szolgáltatások esetére is kiterjesztette. A konkrét perben magánegyességgel megállapított nyugdíjról1 volt szó. Igen érdekes, hogy a Pp. 413. §-ában eredetileg csak bírói ítéletre megállapított jogelv hogyan ment át előbb a bírói, aztán a magánegyességre és vált puszta perjogi rendelkezésből alapvető jelentőségű anyagi magánjogi szabállyá. Az elvet magát már a 868. E. H. kimondotta. Liftszekrény és motor, amelyek a ház állagának megrongálása nélkül, pusztán a tartócsavarok eltávolításával leszerelhetők, a beszereléssel nem váltak az ingatlan alkotórészeivé, tehát továbbra is önállóan lehetnek dologi jogok tárgyai és hatályos a reájuk kikötött tulajdonjogfenntartás is (P. IV. 3925/1934.) * A jelzálogjogot a telekkönyvi hatóság végzése két jószágtestre rendeli el bekebelezni, a bekebelezést azonban tévedésből csak az egyik jószágtestre foganatosítja. Több mint három évvel később észreveszik a hibát és a telekkönyvi iroda hivatalos jelentésére elrendelik a jelzálogjognak eredeti rangsorban való