Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1935 / 3. szám - Elidegenítési és terhelési tilalom
152 jegyzése ezt lehetővé teszi. Ha a vétellel való megkínálás dacára elővételi jogát nem gyakorolja, az ingatlan tulajdonost cserél, de az elővásárlási jog bejegyzését a tkvi hatóság töröltetni a jogosult engedélye nélkül nem fogja. Az elővásárlási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzésének helye nincs, s az elővásárlási jog természetében ilyen tilalom benn nem foglaltatik. Elővásárlásról csak akkor lehet szó, ha az ingatlan vétel tárgyát képezheti. Ha az ingatlan tulajdonosa az elidegenítés gondolatával nem foglalkozik, az elővásárlási jog gyakorlására sor nem kerül. Ha csak az elővásárlásra jogosult ajánlata jöhetne tekintetbe, ez értéken alul igyekeznék az ingatlant megkaparintani és az értékesítésre ráutalt ingatlantulajdonossal szemben ez sikerülni is fog neki. Az elővásárlási jog nem ezt jelenti. Ellenkezőleg, ha a tulajdonos ingatlanát elidegeníteni készül, a kialkudott vételárban való átvételre van az elővásárlásra jogosultnak elsőbbsége más vevővel szemben. Terhelési tilalomról sem lehet szó, mert a vevőre nézve az ingatlan tehermentessége vagy zálogjogi terhei nem jelentik a vétel meghiúsítását, hanem csak a vételár alakulására és megfizetésének módjára lehetnek kihatással. Az elővásárlási jog önmagában véve nem jelent még igényt az ingatlan állagára és nem vonja maga után a tulajdonos rendelkezésének korlátozását. Csak egy kötelezettséget jelent számára, hogy esetleges értékesítés alkalmával a vételt az elővásárlásra jogosultnak felkínálja.3) A visszavásárlásra jogosultnak joga gyakorlásához érdeke megkívánhatja, hogy a tulajdonos ingatlanát meg ne terhelje, hanem ha ő tehermentes ingatlant adott el, azt ugyancsak tehermentesen válthassa vissza és e jogának gyakorlását az ingatlan kényszereladása ne hiúsíthassa meg. Ha a terhelési tilalom feljegyzése ilyen megfontolás alapján megengedhető, bár a visszavásárlási jog természetéből önma:i) Eredményünk ellentétben áll a Kúria gyakorlatával. Az elővételi jog a tulajdonjognak az a korlátozása, amely szerint, ha a tulajdonos a dolgát eladni akarná, úgy a dolog megvételével az elővételre jogosultat megkínálni tartozik; — ez a jog ingatlanok tekintetében telekkönyvi bekebelezés által harmadik személyekkel szemben is joghatályos és a 74. sz. döntvény indokolásában a m. kir. Kúria az elővételi jogot is oly személyes jognak tekinti, amely a telekkönyvi bekebelezés által abszolút hatályúvá válik. Minthogy pedig az elővételi jog azt a jogot biztosítja, hogy az erre jogosult a dolog eladása esetén a dologra vonatkozó leghatalmasabb jogot, a tulajdonjogot megszerezhesse, ez a jog kétségtelenül a dolog állagára, ingatlanra vonatkozó esetben pedig az ingatlan állagára vonatkozó igény; minthogy továbbá a Polgári Határozatok Tárába 30. sz. alatt felvett 74. sz. kir. kúriai döntvény szerint az elidegenítési és terhelési tilalom az ingatlan állagára vonatkozó igény biztosítására hatályosan kiköthető: kétségtelen, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom az elővételi jog biztosítására is joghatályosan kiköthető és telekkönyvileg is feljegyezhető. (Kúria Pk. V. 1934/1933. Medzihradszky III. 144—145.)