Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Elidegenítési és terhelési tilalom

152 jegyzése ezt lehetővé teszi. Ha a vétellel való megkínálás dacára elő­vételi jogát nem gyakorolja, az ingatlan tulajdonost cserél, de az elő­vásárlási jog bejegyzését a tkvi hatóság töröltetni a jogosult enge­délye nélkül nem fogja. Az elővásárlási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzésének helye nincs, s az elővásárlási jog természetében ilyen tilalom benn nem foglaltatik. Elővásárlásról csak akkor lehet szó, ha az ingatlan vétel tár­gyát képezheti. Ha az ingatlan tulajdonosa az elidegenítés gondolatá­val nem foglalkozik, az elővásárlási jog gyakorlására sor nem kerül. Ha csak az elővásárlásra jogosult ajánlata jöhetne tekintetbe, ez ér­téken alul igyekeznék az ingatlant megkaparintani és az értékesítésre ráutalt ingatlantulajdonossal szemben ez sikerülni is fog neki. Az elővásárlási jog nem ezt jelenti. Ellenkezőleg, ha a tulajdonos ingat­lanát elidegeníteni készül, a kialkudott vételárban való átvételre van az elővásárlásra jogosultnak elsőbbsége más vevővel szemben. Terhelési tilalomról sem lehet szó, mert a vevőre nézve az in­gatlan tehermentessége vagy zálogjogi terhei nem jelentik a vétel meghiúsítását, hanem csak a vételár alakulására és megfizetésének módjára lehetnek kihatással. Az elővásárlási jog önmagában véve nem jelent még igényt az ingatlan állagára és nem vonja maga után a tulajdonos rendelkezésé­nek korlátozását. Csak egy kötelezettséget jelent számára, hogy eset­leges értékesítés alkalmával a vételt az elővásárlásra jogosultnak fel­kínálja.3) A visszavásárlásra jogosultnak joga gyakorlásához érdeke meg­kívánhatja, hogy a tulajdonos ingatlanát meg ne terhelje, hanem ha ő tehermentes ingatlant adott el, azt ugyancsak tehermentesen vált­hassa vissza és e jogának gyakorlását az ingatlan kényszereladása ne hiúsíthassa meg. Ha a terhelési tilalom feljegyzése ilyen megfontolás alapján megengedhető, bár a visszavásárlási jog természetéből önma­:i) Eredményünk ellentétben áll a Kúria gyakorlatával. Az elővételi jog a tulajdonjognak az a korlátozása, amely sze­rint, ha a tulajdonos a dolgát eladni akarná, úgy a dolog megvételé­vel az elővételre jogosultat megkínálni tartozik; — ez a jog ingatla­nok tekintetében telekkönyvi bekebelezés által harmadik személyek­kel szemben is joghatályos és a 74. sz. döntvény indokolásában a m. kir. Kúria az elővételi jogot is oly személyes jognak tekinti, amely a telekkönyvi bekebelezés által abszolút hatályúvá válik. Minthogy pedig az elővételi jog azt a jogot biztosítja, hogy az erre jogosult a dolog eladása esetén a dologra vonatkozó leghatalma­sabb jogot, a tulajdonjogot megszerezhesse, ez a jog kétségtelenül a dolog állagára, ingatlanra vonatkozó esetben pedig az ingatlan álla­gára vonatkozó igény; minthogy továbbá a Polgári Határozatok Tá­rába 30. sz. alatt felvett 74. sz. kir. kúriai döntvény szerint az elide­genítési és terhelési tilalom az ingatlan állagára vonatkozó igény biz­tosítására hatályosan kiköthető: kétségtelen, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom az elővételi jog biztosítására is joghatályosan kiköt­hető és telekkönyvileg is feljegyezhető. (Kúria Pk. V. 1934/1933. Medzihradszky III. 144—145.)

Next

/
Thumbnails
Contents