Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Együttkötelezettség a gazdatartozások fizetésének szabályozásában

144 mértékére. A rendeleti intenció ugyanis az volt, hogy az egyetemlegesség és kezesség rendes szabályait lehetőlég érintetlenül kell hagyni. A R. 31. §-a értelmében a végrehajtási kedvezményeket egyetemlegesség vagy kezesség esetében is csak az kérheti, aki saját személyére nézve megfelel a R. előfeltételeinek, vagyis aki védett gazdaadós; csupán az egyszerű kezest illeti meg foglalkozására és a védettségre tekintet nélkül a sortartás kifogása addig, amíg a föadós ellen a R. alkalmazása folytán a végrehajtást nem lehet foganatosítani. Ezekben a rendelkezésekben nincs semmi olyan, ami az egyetemleges adóstársak és a kezesek jogainak és kötelezettségeinek tartalmát módosítaná. A gazdaadósnak a R-ben adott kamatcsökkentés és fizetési haladék olybá veendő, mintha ezt a hitelezők maguk engedélyezték volna az adósnak (budapesti tsz. 3. P. 30.181/1934/9.); ennek feltételezésével a rendes szabályok szerint kell megállapítani a gazdával együttkötelezettek felelősségének terjedelmét. Eszerint az együttkötelezettek jogi helyzete — vázlatosan — a következő. Egyetemlegesség esetében az egyik adóssal szemben való részleges elengedésnek, halasztásnak, novációnak a többi adósra nincs kötelemszüntető hatása; a hitelező az egyetemlegesen kötelezettek bármelyikétől követelheti a tartozás teljes összegének megfizetését; az egyetemlegesen kötelezett adóstársak egyike részéről teljesített fizetés azonban valamennyi adós javára szolgál; az egyetemlegesen kötelezett adósok közül az, aki az egész tartozást sajátjából kifizette, jogosítva van adóstársától — egyéb kikötés hiján egyenlő részben — megtérítést követelni.4) — Kezesség esetében a határozott fizetési idővel bíró tartozásért vállalt kezesség nem szűnik meg a kikötött fizetési idő elmultával, sőt rendszerint halasztás adásával sem; megszűnik azonban, ha a kezes hozzájárulása nélkül adott halasztás folytán, a hitelező hibája vagy mulasztása következtében a követelés behajtása az adóstól lehetetlenné vált (természetesen nem állapítható meg a hitelező hibája, ha a követelés behajtását jogszabály korlátozza); a bizonyos időtartamra vállalt kezesség a határidő elmultával megszűnik. — A kezes kötelezettsége általában járulékos és másodlagos: 1. a tartozás fennállása vagy módosulása tekintetében a főadóst megillető kifogásokat a kezes is felhozhatja, 2. a kezestől csak akkor lehet kielégítést követelni, ha a hitelező kimutatja, hogy követelésének behajtását az egyenes adós ellen végrehajtással megkísérelte, de a végrehajtás az adós vagyonának elégtelensége miatt sikertelen volt.5) — Az utóbb említett „sortartási kifogásról" a kezes érvényesen lemondhat s ezáltal készfizető kezessé válik; de a lemondással a kezesség nem veszti el járulékos természetét; a készfizető kezes is érvényesítheti a hitelezővel szemben a főadós kötelezettségének fennállására és mérvére vonatkozó kifogásokat; rendszerint nem érvényesítheti azt a kifogást, hogy a hitelező az egyenes adósnak halasztást engedett, de az ő felelőssége is megszűnik, ha a hitelező a közvetlen adós ellen követelésének behajtása körül olyan késedelmes volt, hogy e miatt a kezest a közvetlen adós ellen megillető igény sikerrel már nem érvényesíthető.6) Egyetemleges jelzálogjog esetében a lekötött jelzálogtárgy felel egyetemleg az egész követelésért (Jt. 4. §.); a jelzálogos hitelező tetszése szerint akár egészen, akár felosztva kereshet követelésére kielégítést a jelzálogokból vagy azok bármelyikéből (Jt. 56. §.); kielégítést azon4) C. V. 5740/1927. J. H. EL 3., C. II. 5582/1928. J. H. III. 1454., G. 66/1901. Dt. 3. f. XX. 86., G. 12/1897. Dt. III. f. VIII. 109. 5) G. 187/1898. Dt. III. f. XIII. 23., C. 5975/1881. Dt. U. f. I. 58., 5123/1884. Dt. U. í. X. 178., C. VH. 6136/1929. J. H. V. 53. 6) C. 2452/1881. Dt. R. f. XXVII. 85., 6212/1889. Dt, U. f. XXIII. 61., G. 147/1898. Dt. III. f. XI. 120., 416/1898. Dt. III. f. XIII. 117.