Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - Fordított sorrend a jelzálogjogi törvény 18. §-a alapján

108 vésre utaló adat nincs. E jelentés mögött pedig nem az a megfontolás áll, hogy az okozatot mindig egyetlen ok eredményeképen kell felfogni. Ellenkezőleg: a mindennapi élet tapasztalata szerint ugyanannak az eseménynek, ebben az esetben a balesetnek bekövetkezte két vagy több oknak az eredménye is lehet. Ez áll a vasúti üzemre is. Nem számítva ugyanis azt az (ezúttal közömbös) esetet, amidőn a balesetet egyedül a sérült hibája okozza, igen gyakran megtörténik, hogy a baleset bekövetkezésére egyéb tényezők mellett a sérült hibája is közrehat." Bár elvileg a döntéssel egyező álláspontot foglaltam el, mégis a határozat szövegezésére való tekintettel nem felesleges a bírói gyakorlat kialakulása előtt egyes félreértéseknek kizárása végett a jogegységi határozat magyarázása. Helytelen bírói gyakorlat teljesen kiforgathatja a tárgyi felelősség intézménye mögött rejlő törvényhozói gondolatot és a károsultat a legtöbb esetben a bizonyítás elégtelensége miatt jogos igényével védtelelenül hagyná. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a károkozás és a vétkesség bizonyításának a károsultra való hárítása, ki a baleset pillanatában és a hirtelen sérülés által okozott lelki állapotban igazán nem gondoskodhat bizonyítékokról és nem tudja megfigyelni, hogy mi volt a baleset oka, a veszélyes üzem szervezetében pedig teljesen tájékozatlan, egyenlő a károsultnak a veszélyes üzem haszna és üzeme érdekében való kiszolgáltatottságával legfontosabb javai: élete és testi épsége, tekintetében. Bármennyire is értem a technika áldásait, a gyorsaság előnyeit, de a fontosabb érdek mégis a gyalogjáró életbiztonsága és testi épsége. A haszon az üzemé, a veszély is méltányosan csak őt terhelheti. A döntvény az indokolásban helyesen az együttokozás elvi alapján áll, mégis az általános elv idézésével belevonja a felek vétkességét. Nézetem szerint ez csak az általános szabály ismétlése. A tárgyi felelősség kérdésében sem a veszélyes üzem, sem a sérült vétkessége vizsgálat tárgyává nem tehető, épen ezt akarja kizárni az objektív kártérítés elve, csak az okozás a döntő. A döntvény sem a tárgyi felelősség alapelvén, sem a vele járó bizonyítási tehereloszláson nem változtat. 1. Tehát, ha a baleset a veszélyes üzem körében történt, akkor az üzembetartó az okozott kárért felelős, amíg magát a törvényben felsorolt okokkal ki nem menti. Még az okozásra nézve is vélelem áll fenn. Ha a baleset a veszélyes üzem körében történt (így szól a jogegységi döntés is), akkor okozónak az üzem tekintendő, míg az üzembetartó mást nem bizonyít. 2. Az üzembetartó csak a törvényben felsorolt okok alapján mentesül, tehát erőhatalom, harmadik személy elháríthatatlan cselekménye, vagy sérült hibája esetén. Ha a baleset előidézésében más ok is közrehatott az üzemen kívül, mely a törvényben felsorolva nincs, az az üzembetartó felelőssége szempontjából közömbös. így közömbös a véletlen, vagy harmadik személy nem ellenállhatatlan cselekményének, vagy más eseménynek közrehatása. Különösen az üzembetartót terheli az üzem vészé-