Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - Fordított sorrend a jelzálogjogi törvény 18. §-a alapján

109 íyességével járó esemény, pl. a gépnek az üzem folytatása közben előálló hibái, habár az üzembetartó előre nem láthatta, a sérültnek a közlekedés sűrűsége, a vele járó zaj és lárma vagy más jármüvek közbelépése folytáni megzavarodása. Ha a sérült megzavarodván, nem tesz célszerű mozdulatot, ez nem sérült hibája, ez nem cselekmény, hanem ösztönös mozgás, esemény véletlen. 3. Hogy a baleset előidézésében a sérült is közrehatott, az üzembetartónak kell bizonyítani. Ha a bizonyítás nem sikerül, ügy az üzembetartó teljes kártérítéssel tartozik. Az üzembetartó a bizonyító fél a perrendtartás szabályai szempontjából (tanűbizonyítás. eskü alatti kihallgatás stb.). Ha a baleset előidézésében a sérült cselekménye is közrehatott, úgy a közrehatás mértéke szerint az üzembetartó kártérítési kötelezettsége mérséklődik, de csak a sérült kizárólagos hibája esetén mentesül teljesen. A baleset előidézésében közrehatott olyan okok. melyek a törvény szerint nem mentesítenek az okozás mértékének megállapítása szempontjából az üzembetartó terhére mennek. A döntés magyarázata szempontjából ezeket tartottam kiemelni szükségesnek. A döntés helyes és méltányos, de helytelen alkalmazása emberek legfontosabb javait, életét, testi épségét áldozná fel egyesek kényelmi, üzleti, vagy sportérdekeiért. Hj. dr. Szigeti László. Közérdek és jogszabálymódosulás. A Polgári Jog mult évi novemberi számában e címen megemlékeztünk a Kűriának arról a gyakorlatáról, amely a vízdíj szolgáltatásra az ingatlan árverési vételárának felosztásakor az elsőségi jogot megállapította, azzal az indokolással, hogy a vízszolgáltatás teljesítése a hozzáfüzödő közérdek okából meg nem tagadható. A viszonyok életbéli sűlya, ha változó jogi formákban, de mindenütt kielégítést keres, ez okból érdemes megemlíteni a berlini Kammergerichínek ugyané téma körébe vágó döntését. Az ingatlan elárverezése után a vízdíj hátralékban maradt. A vízmüvek az árverés; vevőnek szerződési formulát küldöttek be, amelyben egyebek között az foglaltatott, hogy amennyiben a vízszolgáltatást az űj tulajdonos igénybeveszi, úgy ezzel együtt a régi tulajdonost terhelő hátralékot is átveszi. Az űj tulajdonos a szerződési formulából az adósságátvállalásra vonatkozó tételt törölte, de a vízszolgáltatást igénybevette. A vízmüvek a vízdíjhátralék megfizetésére keresetet indítottak és a Kammergericht a tulajdonost marasztalta is. mondván, hogy az átvállalási nyilatkozat törlése dacára is a vízszolgáltatás folytatólagos igénybevételével az űj tulajdonos a hátralék terhét magára vállalta. Az ítéletnek napilapban történt közlése szerint a vízművek kötelezve vannak minden háztulajdonosnak, tekintet nélkül annak bonitására. a vízszolgáltatást teljesíteni, és így a vízmüveknek meg kell engedni, hogy a bírtokutód felelősségét igénybe vehesse. A német döntés lényege is tehát az a kiindulópont, hogy a vízművek a vízszállítás teljesítését nem tagadhatják meg. Az érdekbetöltés-